A jegybanki alapkamat 2011 december 21-étől állt 7 százalékon. A Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők egyike sem számított vágásra, a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozó 16 elemzőből pedig csak egy szakértő jósolt 25 bázispontos csökkentést. Az euró egysége azonnali reakcióként 280,25 forintra ugrott, azaz nagyjából két forinttal került feljebb, majd negyed három után már 281 felett járt. Fél háromig 281,80 volt a tető, a dollár esetében 224,60, a svájci franknál pedig 234,40.

A szakértők igen szoros szavazásra számítottak - az egy hónappal korábbi ülésen két tag (Cinkotai János és Kocziszky György) a kamatszint 25 bázispontos csökkentése mellett szavazott, míg öten (Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Karvalits Ferenc, Király Júlia és Simor András) a 7 százalékos alapkamat tartására voksoltak. Arra vonatkozóan, hogy mennyire volt szoros a döntés, Simor András jegybankelnök délutáni tájékoztatója adhat további iránymutatást, amelyről élőben tudósítunk majd. Minden valószínűség szerint a fideszes többségű parlament által a tanácsba delegált négy külső tag (Cinkotai és Kocziszky mellett Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc) szavazata nyomán döntött a testület a vágás mellett, az elnök és a két alelnök vélhetően a tartás mellett maradt.

Lapunk elemzői konszenzusa 6,5 és 6,25 százalék közé teszi a decemberben aktuális irányadó kéthetes refinanszírozási rátát, ami jövőre 6 százalékig süllyedhet.

A kockázati felár csökkenése lehetett a döntő érv

Az eddigi jegybanki kommunikáció tükrében a monetáris kondíciók enyhítését vagy az inflációs kilátások javulása, vagy az ország kockázati megítélésének tartós javulása hozta meg - vélekedett Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere. A júliusi inflációs adat nem hozott pozitív meglepetést, így a kamatcsökkentésnél feltehetően a kockázati felár javulása lehetett a döntő érv. Hozzátette: a tartóssággal kapcsolatban mindenképpen felmerülhetnek kétségek, az viszont tény, hogy augusztusban tovább erősödött a forint az euróval szemben, és a rövidebb lejáratú állampapír hozamok is tovább ereszkedtek. Az eurózónával kapcsolatos feszültségek enyhülésével a feltörekvő piaci devizák közül érthető módon az elmúlt időszakban különösen jól teljesített a lengyel és a magyar fizetőeszköz. A magyar forint esetében egyre inkább érződik, hogy a nemzetközi összevetésben magas kamatkörnyezet vonzóvá teszi a hazai fizetőeszközt. Az országkockázati megítélést tükröző CDS felárunk a nyár eleje óta fokozatosan ereszkedik, a javulás mértéke nominálisan meghaladja a régiós szomszédjainknál tapasztaltakat. Jelenleg mind a forint és az állampapír piaci helyzet, mind a CDS árazás kedvezőbb helyzetet mutat, mint tavaly ősszel, amikor az MNB a helyzet romlására hivatkozva kétszer ötven bázispontos kamatemelést hajtott végre, így indokolható volt az óvatos kamatcsökkentés. A jelenlegi árazásokat tekintve a piac arra számít, hogy az elkövetkező egy év során visszafordítva a tavalyi szigorítást, az MNB összesen 125 bázispontos kamatcsökkentést hajt végre.

Emelés lesz a vége?

Bebesy emlékeztetett rá, hogy más feltörekvő piaci országok - igaz, kedvezőbb eladósodottsági mutatók mellett - már korábban merészebb lépésekre szánták el magukat. Jelentősen csökkent az alapkamat Brazíliában, de vágtak Dél-Afrikában és jelentősen enyhülnek a monetáris kondíciók Törökországban is. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi kedvezőbb környezet fennmaradása esetén Magyarországon is további kamatcsökkentésekre kerülhet sor, azonban a nemzetközi helyzet instabilitása IMF-megállapodás hiányában hazánk kockázati megítélésének gyors romlásához is vezethet, ami az MNB-t akár újfent kamatemelésre kényszerítheti.