Lényegesen átalakulhat idén a hazai kivitel szerkezete. Az európai adósságválság fő veszélyeztetettjei közül Olaszország fokozatosan csúszik hátrébb a magyar exportpiaci rangsorban - derül ki a KSH adataiból. A németek utáni legnagyobb felvevő ország ugyanis négy negyedéves görgetett adatok alapján idén negyedévenként csúszott egyet hátrébb a rangsorban és várhatóan a harmadik negyedév is illeszkedik majd a trendbe (a KSH csütörtökön tette közzé a részletes augusztusi adatokat, a szeptemberi számokra még december 2-ig várni kell).

Sorra hagyják le az olaszokat

Először Románia, majd Szlovákia hagyta le az olaszokat, a következő esélyes pedig Ausztria. Mindez még így is azt jelenti, hogy a németek nélkül számított exportvolumennek több mint 7 százalékát adja az ország, tehát az olasz gazdaság alakulása közvetlenül is fontos szempont a hazai exportőröknek.

A fenti érték még a spanyoloknál 4 százalék körül van, ezzel az elmúlt években masszívan őrzik a 10-11. helyet a listán. Az adósságválság által sújtott többi érintett viszont nem jelent makrogazdasági szempontból jelentős piacot. A görögök és a portugálok 0,5 százalék körüli nagyságrenddel rendelkeznek, Írország pedig 0,3 százalék alá csúszott a második negyedévben.

Nem ma kezdődött

A mostani krízis ugyanakkor csak ráerősít az EU-s csatlakozás óta már tartó trendre. Az újonnan csatlakozó országokba történő export dinamikusan növekszik, ezzel részarányában visszaszorítva az EU15 országait. A trendben lényegi változást a subprime-válság Lehman Brothers bedőlését követő hulláma törte meg, ekkor ugyanis a keleti régió szerepe mérséklődött, teret engedve a nyugatnak egy nagyobb szeletet kihasítani a magyar terméktortából.

 

A magyar exportvolumen-részesedés alakulása (százalék)
négy negyedéves görgetett adat

Forrás: KSH

Ez azonban csak egy évet jelentett. Ennyi kellett ahhoz, hogy a szomszédos országok magukhoz térjenek. Az EU12, valamint az EU-n kívüli országok (a legnagyobb tételek Oroszországba és Ukrajnába mennek) fokozatosan halad abba az irányba, hogy túlsúlyba kerüljön a külkereskedelmi termékvolumen tekintetében. Míg korábban egynegyedét tették ki a felvevőpiacnak, jövőre akár már felét is megszerezhetik.

Kelet-Európa előnyben

Németország a kivitt termékeknek még mindig domináns hányadát, megközelítőleg a negyedét szívja fel, azonban itt a csökkenő ütemet még subprime-válság sem törte meg. A fő nyugat-európai piacok közül egyedül Ausztria ment szembe a trenddel. Magyarország nyugati szomszédja ugyanis a régióval együtt alakult és 2009 második felétől fokozatosan növeli a részesedését, az összvolumennek a négy negyedéves görgő átlag több mint 5 százalékát teszi ki.

A régiós országok azonban csak mára szerzik vissza a korábban elvesztett szintjüket. Románia és Szlovákia ezzel akár tartósan a német utáni hazai főpiaccá válhatnak. A kettőjük közötti sorrend ráadásul szintén kétséges. Románia lakossága ugyan négyszerese a szlováknak, azonban a 2009-es évben jelentősen csökkent a román arány, annyira, hogy volt, hogy beelőzte őt Szlovákia.

 

A magyar termékkivitel-volumen részaránya

Forrás: KSH

Hogyan alakul a dinamika?

Mindezek mellett nem meglepő, hogy az elmúlt években az EU12 országai jóval erőteljesebb dinamikát értek el, mint az uniós kemény mag. Ez 2009-ben ugyan másfél évre megfordult, de ezzel párhuzamosan a nem EU-s piacok is meglódultak. Itt a keleti piacok mutatnak nagyobb dinamikát.

A termékkivitel volumenindexe
előző év azonos időszaka = 100

Forrás: KSH

Ha megint csak a Németország után megmaradt volumen mennyiségét vesszük, Törökország, Kína és az Egyesült Arab Emírségek kiemelkedő tempóban növelte részesedését. Míg 5 éve a három ország együttesen 4,5 százalékot hasított, mára ez 6 százalék felé nőtt. Külön-külön azonban a posztszovjet térség említett két országa, valamint az Egyesült Államok még megelőzik őket.