A kormány véglegesen még nem döntött az alapvető élelmiszerek áfakulcsa csökkentésének kérdésében. Ennek lehetőségét a költségvetési, társadalmi és gazdasági hatások figyelembevételével folyamatosan vizsgáljuk - írta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Lamperth Mónika MSZP-s országgyűlési képviselő írásos kérdésére adott válaszában.

Már az áfacsökkentéssel kapcsolatos döntés ténye is javítaná az érintett ágazatok helyzetét, ezért a Baromfi Terméktanács, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács már márciusban mielőbbi kormánydöntést sürgetett az ügyben. A terméktanácsok szerint a feketegazdaság térnyerését a túl magas adómérték ösztönzi, miközben a szabályosan működő hazai vállalkozások tartósan versenyhátrányba kerülnek és működésük ellehetetlenül.

Nehéz számszerűsíteni a hatást

Érvelése szerint egy esetleges csökkentés hatása rendkívül összetett, mind a háztartások, mind pedig a költségvetési egyenleg számára. A háztartásokra vonatkozó hatások leginkább a korábbi áfakulcs-csökkentések tapasztalatai alapján vizsgálhatók. Ezek alapján az ilyen intézkedések hatása csak rövid ideig és rendkívül mérsékelten volt érzékelhető a fogyasztói árakban. Például 2006 januárjában 5 százalékpont áfacsökkentés történt, míg a fogyasztói árak mindösszesen 1 százalékponttal csökkentek. A költségvetési egyenlegre gyakorolt hatások ugyanakkor ennek épp az ellenkezőjét mutatják, ugyanis a lépés hatására azonnal és nagyarányú bevételkiesés jelentkezett. Ez is szerepet játszhatott abban, hogy az előző kormány 2006 szeptemberétől az élelmiszerek és minden egyéb, 15 százalékos kedvezményes áfakulcs alá tartozó tétel normál kulcs alá történő átsorolásáról, majd pedig 2009-ben a normál kulcs jelentős emeléséről intézkedett (egy viszonylag szűk kedvezményes kör kialakítása mellett) - olvasható a válaszban.

A rezsicsökkentés célja a gazdaság fellendítése

Az elmúlt három évben a lakossági terhek csökkentése érdekében megtett kormányzati intézkedések eredményei elvitathatatlanok - írta Varga, aki több olyan döntést hozott fel példának, amelyek a lakossági kiadásokat közvetlenül érintették. Ilyen volt a személyi jövedelemadózás átalakítása révén az egykulcsos adózás bevezetése, a családi adókedvezmények rendszerének kidolgozása, valamint 2013. január 1-jétől kezdődően a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltatás, valamint a távhőszolgáltatás lakossági fogyasztói árának egységes, sávhatárok nélküli, tíz százalékkal történt csökkentése. A lakossági rezsicsökkentés nem állt meg, 2013 . július 1-jével ki lett terjesztve a víz- és csatorna, valamint a szemétszállítási díjakra, olcsóbb lett a szennyvízszippantás, a pb-gáz és a kéményseprés is.

A magyar családok háztartási, életviteli költségeinek csökkentését a kormány társadalompolitikai feladatának tekinti - szögezte le a tárcavezető. Érvelése szerint a rezsicsökkentés hozzájárul a lakosság életszínvonalának javításához, valamint annak biztosításához, hogy az emberek jövedelmük minél nagyobb részét további kiadások finanszírozására vagy megtakarításaik gyarapítására fordíthassák. E kiadások a gazdaság fellendítésére keresletteremtő hatást gyakorolnak, a megtakarítások pedig a hazai tőkegyarapodást segíthetik elő. Mindehhez annyit tett hozzá, hogy a kormány ősszel a rezsiköltségeket további mérsékli.