BUX
37868

Megszorítás megszorítás hátán - ÁSZ-kritika a kormánynak

Az ÁSZ számításai szerint 2010-2013 között 5297,7 milliárd forintnyi kiigazításról döntött a kormány, ráadásul a döntések sokszor kapkodóak voltak, azok nem illeszkedtek egy koherens költségvetési, pláne gazdaságpolitikába. A számvevőszék kifogásolta az adóemelések mikéntjét is: ugyanis mintegy 28 adóemelés esetén elmaradtak a hatástanulmányok.

Papp Zsolt, 2015. február 5. csütörtök, 15:07

Az elmúlt évek egyik legfigyelemreméltóbb jelentését publikálta a napokban az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amikor a 2007-2013 közötti időszak költségvetési megszorításait, kiigazításait vette górcső alá. A jelentés szerint gyakorlatilag a folyamatosak voltak a költségvetési kiigazítások. Az ÁSZ minden költségvetési rövid távú egyensúlyjavító intézkedést sorolt ebbe a kategóriába - szemben hosszú távon is ható strukturális intézkedésekkel. A jelentés nem tér ki rá, de ez utóbbi halmaz meglehetősen üres, hisz az elmúlt négy évben érdemi költségvetési reformra nem került sor. Az utolsó ilyen intézkedéseket még a Bajnai-kormány hozta, amikor a nyugdíjrendszerből kivezette a 13. havi ellátást, illetve megemelte a nyugdíjkorhatárt.

Az ÁSZ a kiigazítási intézkedések közé sorolja a különadók kivetését, a tartalékok képzését, azok zárolását, a kiadások csökkentését, azok évközi zárolását. Az ÁSZ számításai szerint 2007-2013 közötti időszakban összesen 7828,6 milliárd forint értékben hoztak a kormányok költségvetési kiigazító intézkedéseket. Csak a 2010-2013 közötti időszakban 5297,7 milliárd forintnyi kiigazításról döntött a kormány. "Az egyensúlyjavító intézkedések nem egyszeri, rendkívüli intézkedésként voltak jelen a költségvetési gazdálkodásban, hanem (...) hét éven keresztül folyamatosan, egymással párhuzamosan léteztek és hatottak".

Magyarán ahelyett, hogy az egymást követő kormányok racionális költségvetési reformokat hajtottak volna végre - az olcsóbb állam, a korrupció, a pazarlás megszüntetése helyett -, inkább azonnali fiskális intézkedésekkel operáltak. A megszorító, kiigazító intézkedések ugyanakkor elérték a kívánt hatást - vagyis az államháztartási hiány csökkentését a maastrichti 3 százalékos szint alá.

Voltak is meg nem is hatástanulmányok

A közvélekedéssel ellentétben az új adók többségének bevezetését a ÁSZ-jelentés szerint komoly hatástanulmányok előzték meg: a jelentés leszögezi, hogy így vezették be a biztosítási-, a távközlési-, a közmű-, a népegészségügyi - avagy chipsadót - és az elektronikus útdíjat is. A legnagyobb bevételt hozó tranzakciós illeték esetében azonban elmaradt az előzetes hatástanulmány, ami abból a szempontból mindképp káros volt, hogy ezt az adót a bankok száz százalékban az ügyfelekre tudtak hárítani az utólagos vizsgálatok szerint.

A 2006-os és a 2010-es ágazati különadók esetében készült ugyan előterjesztés, de a számítások abból már hiányoztak - állapította meg az ÁSZ. Sem az adóalapra, sem a adóbevételre, sem a várható adózói körről nem készült számítás a Pénzügyminisztériumban és a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM). Ám, ha készült is hatástanulmány, akkor is hagyott maga után kivetnivalót: az ÁSZ felhívja a figyelmet, hogy a közműadó bevezetést előbb az NGM a "közösségi közlekedés finanszírozási forrásainak bővítésével indokolta" később azonban már csak szimplán a adóbevételek növelése volta cél.

Alapos fejmosás Varga Mihálynak - részben Matolcsy miatt

Az adóváltoztatásoknál még rosszabb a helyzet: 33 ilyen módosítást talált az ÁSZ - ebből négy esetben készült hatásvizsgálati lap. Ráadásul a 33 módosításból 28 volt érdemi, nem technikai jellegű adóemelés, adócsökkentés, vagyis elvárható lett volna a tervezett intézkedés költségvetési, gazdasági és társadalmi hatásainak elemzése, ami a kormány feladata lenne. (Persze nehéz dolga van a tárcáknak, hisz az elmúlt négy évben Orbán Viktor kormányfő folyamatosan neheztelt a közigazgatásra, hogy az a kormány döntéseit, egyeztetések és vizsgálatok címén elszabotálja, holott vélhetően a közigazgatás több esetben csak a politikai döntés megalapozatlanságára próbálta felhívni a figyelmet.)

Az ÁSZ az 50 oldalas jelentés rezüméjeként egyetlen, ám annál ütősebb javaslatot fogalmazott meg Varga Mihály miniszternek: "Intézkedjen, hogy az NGM által előkészített, nem technikai jellegű törvénytervezetek előterjesztése előtt - a jogszabályban leírtaknak megfelelően - készüljenek hatásvizsgálatok, hatásvizsgálati lapok" - vagyis az NGM tartsa be a jogalkotási törvényt. A figyelmeztetés Az NGM vezetőjének szól, aki most Varga Mihály, ám a különadók jelentős többségét még Matolcsy György minisztersége alatt találták ki a minisztériumban.

Bizony, itt komoly kiigazítások voltak

A 2007-2013 közötti időszak elején a költségvetési kiigazításokon belül a különadó súlya 35 százalék volt, míg 2013-ban 32 százalék, vagyis az arány érdemben nem változott. A költségvetési maradványok zárolása tette ki a megszorítások 65 százalékát 2007-ben, ez a mérték 2013-ra 49 százalékra csökkent az ÁSZ megállapítása szerint. A legnagyobb mértékben a tartalékok aránya változott a magszorító intézkedéseken belül: a 2007-es 0,1 százalékról 2013-ra 18,6 százalékra emelkedett. A tartalékképzés gyakorlatilag megfelel a kiadások csökkentésnek, vagyis a klasszikus megszorításnak, ugyanis a pénzt betervezik a kiadási oldalra, de nem címkézik meg, és sok esetben nem is költötték el, a kiadásokat érdemben csökkentették.

Az számvevők összegzése szerint a "egyensúlyjavító intézkedések" (...) nem alkottak egységes rendszert." A bevételnövelésben az adókivetések, azok számának növelése volt a jellemző, míg a kiadáscsökkentő intézkedések egyrészt költségvetési maradványok zárolására, valamint a beszerzési tilalomban merült ki. Ám a zárolások ellenére az ÁSZ a költségvetési gazdálkodásban erősítené a valódi takarékosságot és a hatékonyságot - szemben a beszerzési stopokkal, amelyek feloldásuk esetén épp a pazarlásra ösztönöznek. A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a zárolások később bosszulják meg magukat, ugyanis az így elmaradt néhány százmilliós karbantartási kiadásokat néhány év múlva már csak nagyobb kiadásokkal lehet pótolni.

Egyensúlyjavító intézkedések (milliárd forint)2007200820092010201120122013Különadók212,0240,8195,0321,1352,0272,5554,2Maradvány, zárolás400,0583,2738,7687,5648,6813,2828,9Tartalékok0,52,0158,7183,70,0320,1315,9Összesen612,5826,01092,41192,31000,61405,81699,0
Forrás: ÁSZ