BUX
38657

Megtámadták az e-útdíj-szerződést, csúszik az aláírás

Csak jövőre írja alá Az Állami Autópálya Kezelő az útdíjpályázat győztesével, a Getronics Kft.-vel a kivitelezői szerződést. Egyes szakmai körökben megkérdőjelezik, hogy beszedhető az az összeg, amit a kormányzat az elektronikus útdíjból vár.

Diószegi József, NAPI, 2012. december 27. csütörtök, 13:12

A megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer kiépítésére kiírt közbeszerzési eljáráson induló T-Systems Magyarország Zrt. előzetes vitarendezési kérelemmel fordult az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-hez. A törvényi előírások szerint ez halasztó hatállyal van az eljárás lezárását követő szerződéskötés időpontjára, ezért ez eredetileg tervezett december 27-e helyett várhatóan 2013. január 2-ára tolódik a tendernyertes Getronics Magyarország Kft.-vel. (A Getronics nettó 34,89 milliárd forintos áron vállalta a feladat elvégzését.) A T-Systems többek között lehetőséget szeretett volna kapni arra, hogy betekinthessen a Getronics ajánlatának olyan részeibe, melyeket a nyertes ajánlattevő üzleti titoknak nyilvánított. Mivel ezt jogszerűen tette, az ÁAK elutasította a T-Systems kérését, ez vezetett a vitarendezési kérelem benyújtásához. Ezzel kapcsolatban az ÁAK közleménye kiemeli, hogy valamennyi induló ugyanazt a tartalmi részt nyilvánította üzleti titoknak az ajánlatában.

A kiadott közlemény szerint ez a néhány napos csúszás nincs befolyással a megtett úttal arányos elektronikus útdíjszedési rendszer tervezett indulási időpontjára, amely továbbra is 2013. július 1. A kormány továbbra is úgy látja, hogy tartható az előzetes becslések szerinti éves bruttó 150 milliárd forint többlet-útdíjbevétel az első teljes évben − közölte a Napi Gazdasággal a fejlesztési tárca.

Nyolcszorosára nő a teher

Lapunk a napokban számolt be arról, hogy ebben az évben körülbelül ötvenmilliárd forintot meghaladó e-matrica-bevétel várható, a minisztérium pedig most azt közölte, hogy az idei év első tíz hónapjában a D2, D3, D4 díjkategóriákba tartozó járművekre (vagyis a különböző tömegű tehergépkocsikra) értékesített e-matricákból összesen 22,4 milliárd forint bruttó árbevétel keletkezett. A tavalyi teljes éves adat 23,36 milliárd forint. Ez az az a kör  (D2, D3, D4), amelyre 2013 júliusától bevezetik az elektronikus útdíj rendszert, vagyis tőlük várják az említett évi 150 milliárd forint pluszbevételt.

A fejlesztési tárca adatai szerint a 22,4 milliárdos bevételből 10,15 milliárd forintot tettek ki a belföldi és 12,25 milliárd forintot a külföldi rendszámra értékesített matricák (az év első tíz hónapjában, az autóbuszokat is tartalmazó D2, D3, D4 díjkategóriákban). A viszonylag kiegyenlített bevételi adat a matricák darabszámát vizsgálva jelentős különbségeket takar. A fenti díjkategóriákban külföldi járműre 2,8 millió, míg hazaira csupán 836 ezer darab e-matricát adtak el a január és október közötti időszakban. A különbség a D4 1 napos jogosultság esetében a leglátványosabb: külföldi járműre értékesítették az e matricatípusban kimutatott teljes mennyiség több mint 82 százalékát, 2,5 millió darabot. (A hazai járművekre csupán ötödannyi matricát vásároltak e típusból, a belföldi rendszámokra váltott éves matrica mennyisége ugyanakkor tízszerese a külföldi rendszámokra váltottakénak.)

Megfizetnek a külföldiek

Az adatok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a külföldi fuvarozók döntő többsége egynapos matricát vált, amely mindössze 3375 forint kifizetése fejében feljogosít a teljes hazai gyorsforgalmi hálózat (és egyes kiemelt főutak) használatára. Érvényességi ideje alatt a tranzitforgalomban közlekedő jármű akár többször is áthaladhat az országon. A külföldi tehergépkocsi üzemeltetője az úthasználattal járó költségeket (útállapot romlása, környezeti és zajterhelés hatásai) legfeljebb csak töredékesen fedező díjat fizet Magyarországon. A magyar fuvarozó ezzel szemben Európa számos államában, köztük több szomszédos országban is kizárólag megtett úttal arányos útdíj ellenében közlekedhet − tette hozzá a fejlesztési tárca.

A minisztérium arra számít, hogy az új díjfizetési rendszerben nő a külföldiektől származó díjbevétel, az összes díjbevételen belüli arányuk viszont csökken, 29 százalékot tesz majd ki a tízéves tervezési időszak végén. Ennek egyik oka az, hogy a külföldiek ma a jellemzően rövidebb időtartamú jogosultságaikkal fajlagosan többet fizetnek egy kilométer megtételéért, mint az egy napra vetítve olcsóbb havi vagy éves matricát használó hazaiak.