BUX
38657

Megvan, hogyan segítene a fiataloknak a kormány

Magyarországon tavaly ugyan csökkent az ifjúsági munkanélküliség, de ezzel párhuzamosan nőtt a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok aránya. A helyzet javítása érdekében a tagállamok számára már uniós szinten is rendelkezésre állnak források, ám ehhez programok is kellenek. Az NGM-et kérdeztük, hogyan áll a magyar program, hogyan segítenék a fiatalok álláshoz juttatását.

Szabó Zsuzsanna, 2014. június 14. szombat, 13:03

Az Európai Bizottság (EB) legutóbbi országspecifikus ajánlásaiból és az ahhoz kapcsolódó részletes elemzésből kiderült, hogy Magyarországon 2013-ban csökkent az ifjúsági munkanélküliség, ugyanakkor a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET) aránya emelkedett. Míg a 15-24 évesek körében a munkanélküliségi ráta a 2012-es 28,1 százalékról tavaly 27,2 százalékra csökkent, addig a NEET körébe tartozó fiatalok aránya a 2012-es 14,7 százalékról tavaly 15,4 százalékra nőtt. Ez részben annak tudható be a bizottsági elemzés szerint, hogy egyrészt visszaesett a felsőoktatásba jelentkezők aránya, ezzel párhuzamosan viszont nőtt a korai iskolaelhagyók súlya.

Az Európai Bizottság közlése szerint Magyarország számára a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban 50 millió eurónyi (15 milliárd forint) forrás áll rendelkezésére abban a tavaly létrejött új, két év alatt elköltendő 6 milliárd eurós alapból (Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés - YEI), amelyből az uniós tagállamok az ifjúsági munkanélküliséget enyhítő programokra költhetnek olyan régiókban, ahol a 15-24 éves korosztályban az állástalanok aránya meghaladja a 25 százalékot. A hét magyarországi régióból négy esik bele e kategóriába. A program keretében a konkrét eszközök kidolgozásában a tagállamok szabad kezet kaptak, a lehívható uniós forráshoz pedig minden tagállamnak saját forrásokat is hozzá kell tennie.

Magyarországnak - az EB országspecifikus ajánlásához készített elemzése szerint - az Ifjúsági garanciaprogram kivitelezéséhez viszont néhány akadályt még le kell küzdenie. Ezek között a bizottság azt említi, hogy az állami foglalkoztatási szolgálatnak, mint az ifjúsági garanciaprogram fő koordináló szervének egyelőre korlátozott a kapacitása e program végrehajtására. A bizottság ajánlásai között emiatt szorgalmazta egy ügyfélkategorizálási rendszer felállítását (ami folyamatban van), amely a rendszert az egyedi ügyféligények kezelésére teszi alkalmasabbá, valamint létre kell hozni a fiatalok számára a tervezett mentorhálózatot. A bizottság emellett az állami foglalkoztatási szolgálat irodáinak hatékonyabb koordinálása érdekében még javasolta az oktatási intézményekkel, valamint a helyi szinten működő ifjúság civil szervezetekkel való együttműködést javítását is. Továbbá a bizottság szerint javítani kell az oktatási és képzési rendszer minőségén és megelőző mechanizmusain, különösen a nagyon alacsony képzettségűek körében.

Az ifjúsági garancia koncepcióját 2013. februárjában fogadták el a tagállamok vezetői és született hozzá egy új, hatmilliárd eurós pénzalap. E forrás felét az Európai Szociális Alapból, a másik hárommilliárdot pedig új költségvetési elemként jelentkező "fiatalok foglalkoztatása" tételből kanyarította le az Európai Tanács. A rendszer szerint az Európai Szociális Alapból (ESZA) származó hárommilliárd eurós részt a munkanélküliségi arányoknak megfelelően osztják szét az érintett régiók között és függetlenül a kohéziós alapból származó pénzek összegétől állnak rendelkezésre, a források másik felére pedig pályázni lehet.

A közelmúltban már írtunk róla, hogy bár az ifjúság munkanélküliség visszaszorítására elkülönített források a 2014-20-as időszakban nyíltak meg, egyes tagállamok már tavaly ősz óta aktívan költenek ilyen programokra, miután az erre fordított pénzeket később az EU megtéríti. Erről bővebben itt olvashat.

Korábbi cikkünkből hiányoztak a Nemzetgazdasági Minisztérium válaszai arra vonatokozóan, hogyan is áll jelenleg az ifjúsági garanciaprogram. Erről kormányzati tisztviselők - egyebek mellett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter - korábbi nyilatkozataiból annyit lehetett tudni, hogy magyarországi bevezetése idén több lépcsőben, fokozatosan valósul meg, "egykapus" lesz a rendszer, az új eszközök pedig a munkaügyi központok kirendeltségein keresztül lesznek elérhetők január 1-től.

Nem január 1-től és nem idén

A cikkünk megjelenését követően szerkesztőségünknek eljuttatott minisztériumi válaszokból ehhez képest az derült ki, hogy a program nem egy meghatározott dátumtól indul, sőt arról sincs szó, hogy az idén vezetnék be fokozatosan - ahogy ezt sejteni lehetett a miniszter és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgatójának szavaiból. Az NGM szerint ugyanis a program nem egy meghatározott dátumtól indul, viszont a jelenleg is zajlanak egyes elemei, a teljes garancia bevezetése pedig fokozatosan történik 2018-ig.

Az NGM közlése szerint Magyarország 2013. december 6-án, mint olyan tagállam, ahol 2012-ben négy régiójában - Dél-alföldi, Dél-dunántúli, az Észak-alföldi és Észak-magyarországi régió - meghaladta a 25 százalékot a 25 éven aluliak munkanélkülisége, határidőre benyújtotta az Európai Bizottságnak az Ifjúsági Garancia bevezetésére vonatkozó középtávú akciótervét, amelyhez az Európai Bizottság korai iskola-elhagyásra és társadalmi felzárkóztatásra vonatkozó kérdései nyomán 2014. április 11-én kiegészített tervet nyújtott be.

A források lehívására jogosult négy régió - Dél-alföldi, Dél-dunántúli, az Észak-alföldi és Észak-magyarországi régió - számára az NGM szerint 15 milliárd forintos támogatás áll rendelkezésre, de ehhez minden tagállamnak saját forrást is biztosítania kell, amihez újabb 15 milliárd forintot az Európai Szociális Alapból (ESZA) származó forrásokból nyújt Magyarország a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében. A YEI keretében rendelkezésre álló források (30 milliárd forint) lekötése a tervek szerint 2015 végéig megtörténik a négy érintett régióban, elszámolni viszont legkésőbb csak 2018 végéig kell majd az EU felé - tette hozzá a tárca.

Munkanélküliség a 15-24 éves korosztály körében 2013-banRégióRáta (százalék)Magyarország összesen27,2Közép-Magyarország25,9Dunántúl összesen22,0Közép-Dunántúl23Nyugat-Dunántúl21,5Dél-Dunántúl21,3Alföld és Észak összesen31,9Észak-Magyarország30,3Észak-Alföld35,7Dél-Alföld28,5
Forrás: Eurostat

Azt még nem tudni, hogy ezek a források hogyan oszlanak el az érintett régiók között. Az NGM azt közölte: a YEI által négy érintett régió közti forrásfelosztás az operatív programok hivatalos benyújtását követően, a YEI-ből finanszírozott programok tervezésekor, az aktuális munkaerő-piaci mutatók alapján történik majd meg. Az ifjúsági garanciára fordítandó teljes keret viszont az ország egész területét lefedi majd - hangsúlyozta a tárca.

Milyen a "magyar modell"?

Miután a program keretében a konkrét eszközök kidolgozásában a tagállamok szabad kezet kaptak, kíváncsiak voltunk, milyen konkrét eszközökkel próbál a kormány segíteni a magyar fiatalokon, illetve hogy hogyan jut el ez a támogatás az érintettekhez. Az NGM válaszából az derült ki, hogy a kormányzati megítélés szerint az EU által a YEI keretében Magyarország számára a munkanélküliséggel leginkább érintett régiója számára biztosított 15 milliárd forint a probléma valós méretéhez képest rendkívül csekély, ezért a kormány úgy döntött, hogy a következő 7 év uniós forrásaiból ezen felül további 205 milliárd forintot fordít az ifjúsági munkanélküliség kezelésére, illetve a garanciaprogram teljes körű, országos megvalósítására.

Az NGM ugyanakkor hozzátette azt is: "a kormány a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében hozott intézkedései illeszkednek az Ifjúsági Garancia rendszerébe, programcsomagjába és megvalósításuk jelenleg is zajlik". Ezek között a Munkahelyvédelmi akciótervet említi a szaktárca, valamint a jelentős uniós és hazai támogatással indított munkatapasztalat-szerzést támogató, képzési, vállalkozóvá válást támogató programokat.

Arra a kérdésünkre, hogy az uniós források kezelésének új intézményi rendszerének brüsszeli vizsgálata érinti-e az ESZA-ból történő kifizetéseket az NGM-től azt a választ kaptuk, hogy a 2014-20-as programozási időszak uniós, többek közt ESZA forrásainak felhasználására az operatív programok Európai Unió felé történő hivatalos benyújtását követően nyílik lehetőség. Mire ezen kifizetések felmerülnek, addigra az NGM azzal számol, hogy minden számítás szerint lezárulnak az intézményrendszerrel kapcsolatban felmerült kérdések.