BUX
37575

Megvan, hol spórolna Orbán - alakulnak a reformok

A februárra ígért átfogó reformok főbb irányairól árult el néhány részletet Orbán Viktor a Wall Street Journalnak és a Dow Jonesnak adott, csütörtökön megjelent interjúban. A nyugdíjkiadások, a munkanélküli járadékok és a tömegközlekedési támogatások csökkentése mellett a gyógyszerkassza kiadásainak lefaragását ígérte. Az intézkedések többségét a szakértők régóta sürgetik, eddig azonban nem volt politikai erő vagy akarat azok megvalósítására - írja az Index.

NAPI, 2011. január 13. csütörtök, 12:56

Az Orbán Viktor által említett négy területre költik el a 2011-es költségvetési törvény szerint az állam mintegy 13 000 milliárd forintra rúgó kiadásainak több mint negyedét (az interjú itt olvasható angolul, itt pedig az MTI által közölt fordítás). Ebben az évben 2924 milliárd forintot szánnak nyugdíjkiadásokra - ez önmagában azt jelenti, hogy minden ötödik költségvetési forint a nyugdíjakra megy el -, 343 milliárdot a gyógyszerkasszára, 238 milliárdot a munkanélküli ellátásokra, illetve nagyjából 250 milliárdot a közösségi közlekedésre (ez utóbbi összeg azért nem pontosítható, mert külön helyeken szerepelnek a büdzsében).A jelzett, négy területre koncentráló spórolási program lényegében az új kormány első olyan intézkedéssorozata lehet, amellyel az ország fejlettségéhez és regionális versenytársainkhoz mért túlköltekezésén érdemben korrigálna, és amelyet évek óta sürgetnek mértékadó közgazdászok. Magyarországon nagyon magas az újraelosztás, ami három tényezőből fakad: a nyugellátásokra és szélesebb értelemben a jóléti szolgáltatásokra, a tömegközlekedésre, és az állam működési funkcióira költünk sokat. Az Orbán által jelzett négyből három terület ide tartozik, igaz, egészségügyre viszont kevesebbet költünk a hasonló fejlettségű államokra jellemzőhöz képest.Hétszázmilliárdos mínuszOrbán tervei két ponton érintenék a nyugdíjrendszert. "Világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed (a nyugdíjjárulékokból)."A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hiánya 2010-ben óriási volt, megközelítette a hétszázmilliárd forintot, ez a GDP 2,7 százaléka volt. A nyugdíjjárulékok elvonása miatt ez a szám 2011-ben jelentősen csökkenhet.A deficitnek több oka is van, az egyik pontosan az, hogy nemzetközi összehasonlításban is kiugróan sokan mennek nyugdíjba évekkel a korhatár előtt, ráadásul közülük sokan szereznek rokkantnyugdíj-jogosultságot. Durván 800 ezer rokkantnyugdíjas van Magyarországon, az állam rájuk összesen 660 milliárdot költ, ebből a korhatár alatti rokkantnyugdíjazásra 279 milliárd forint megy ebben az évben (Szlovákiában tizedennyi rokkantnyugdíjas van). Az összes nyugdíjkiadás egyébként 2924 milliárd forintra rúg, az állami pénzekből minden ötödik forint nyugellátásokra megy.Régi adósságokOrbán most a korhatár előtti nyugdíjazásnak és a tömeges rokkantnyugdíjazásnak is hadat üzent, mindkét terület megreformálása régi adóssága a politikai elitnek.Munkanélküli ellátásokra idén 238 milliárd forintot tervez fordítani a kormány. Ennek nagyobb, de messze nem a teljes része a régi nevén munkanélküli segély, erre 135 milliárd forint juthat. A többi pénz átképzésekre, szakképzésre és felnőttképzésre menne, de a foglalkoztatási helyzet javítását célzó uniós programok társfinanszírozására is szánnak pár milliárdot.Az állami nyugdíjalapot a kormány úgy fogja kiegyensúlyozni, hogy párhuzamosan szorítja vissza mindkét típusú kedvezményes nyugdíjazást, illetve feltehetőleg ezeket a kifizetéseket teljesen kiveszi nyugdíjkasszából - erre utal az NGM egy korábbi tanulmánya is. A tb így a jövőben csak örégsegi nyugdíjakat folyósít majd, miközben a szociális jellegű nyugdíjakat csak a központi költségvetésből lehet majd finanszírozni, a tervek szerin egy külön erre a célra létrehozott alapon keresztül.A közösségi közlekedésre szánt költségvetési forintok túlnyomó többsége a MÁV-nál landol. A 2011-es költségvetési törvényben a vasúti közlekedésügyek sorban 211,3 milliárd forintos előirányzat szerepel (bár nemcsak, de túlnyomórészt a személyszállítási szolgáltatásokra). Ez több mint 40 milliárd forinttal haladja meg a 2010-es kiadásokat - igaz, elmarad a 2009-es 266,8 milliárdtól -, vagyis a vasútra jutó támogatás többel nőtt, mint amennyit a helyközi és távolsági személyszállítást közúton végző huszonnégy Volán-társaság összesen kapott tavaly, az ugyanis 27 milliárd forint volt.Fejenként 25 000 forintHa ehhez a két tételhez hozzátesszük a BKV-nak decemberben extratámogatásként kifizetett 7,5 milliárd forintot, látható, hogy csaknem 250 milliárd forint megy el a tömegközlekedés támogatására évente - vagyis a nagyjából tízmillió magyar állampolgár mindegyikének évi 25 000 forintba kerül ez az ágazat -, vagyis elvenni lenne honnan. Azonban hiába, hogy lassan tíz éve visszatérő ígérete az aktuális kormányoknak a tömegközlekedés átalakítása és támogatásának csökkentése, érdemi eredményt eddig senki nem ért el.Eddig ennek a kormánynak sem voltak túlzott ezzel kapcsolatban túlzott ambíciói. Völner Pál, a fejlesztési tárca közösségi közlekedést is felügyelő államtitkára például azt nyilatkozta néhány hónapja lapunknak: nem látszanak "a nagyarányú megtakarítást hozó szerkezeti változások. Itt nincsenek csodák, nincs olyan, hogy valamit elrendelünk, bevezetünk, és máris tízmilliárdokat takarítottunk meg".A legnagyobb esélye erre a Bajnai-kormánynak volt, amely 2009-ben az IMF-hitelszerződéshez kapcsolódóan vállalta, hogy 40 milliárd forinttal csökkenti [9] a közösségi közlekedésre szánt összeget. Ebből azonban lényegében semmi nem valósult meg, részben azért, mert rossz eszközökkel kezdtek hozzá. Vonalbezárásokkal és általában az utazási körülményeket rontó intézkedésekkel, például a járatok vagy a közlekedő kocsik számának csökkentésével érdemi, kimutatható megtakarítást ugyanis nem lehet elérni - ezt a szakmai körökben gyakran hangoztatott véleményt az elmúlt évek vasúti intézkedései igazolták. A szakértők azt mondják, a MÁV gyökeres átszervezésével és jelentős elbocsátásokkal lehet számottevően csökkenteni a vasútra szánt kiadásokat, ez azonban csak többéves programmal valósítható meg.BKV: több ponton érintiOrbán Viktor bejelentése a BKV támogatását több ponton is érintheti. A fővárosi tömegközlekedés támogatásának újragondolására a budapesti vezetés állított össze egy koncepciót, amely információink szerint Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter támogatását élvezi és jelenleg a miniszterelnök asztalán fekszik. A javaslatcsomag menü jellegű, a kormány akár válogathat is belőle, melyik elemet szeretné, melyiket nem.A koncepció lényege, hogy a BKV jelenlegi elfogadott állami költségvetési támogatásán felül a főváros kapna még 20 milliárd forintot. Emellett Budapest szeretné az adótörvények módosítását úgy, hogy az áfakulcs a tömegközlekedés esetében - az uniós gyakorlathoz hasonlóan - kedvezményes legyen, azaz a javaslat szerint 25-ről 5 százalékra csökkenjen. A diák- és nyugdíjasbérletek fogyasztói állami árkiegészítésénél is van több olyan kedvezmény, amit jelenleg senki nem fizet ki a BKV-nak, ezt is szeretnék rendezni. Ez a két tétel összesen 15 milliárd kiesést jelentene az állami büdzsének 2011-ben.Mindezek mellett szó van arról is, hogy az állam átvállalja esetleg a BKV 77 milliárd forintos adósságát is, aminek éves kamat- és törlesztési terhe 4-5 milliárd forint. Ezekből az elemekből állna össze az az összesen 30 milliárd forintos segítségcsomag, amelyet a főváros vezetői az elmúlt hónapokban többször emlegettek, és amelyért cserébe az állam 50 százalékos tulajdonrészt kapna a nemrég felállt Budapesti Közlekedési Központ Zrt-ben. A cég így regionális hatáskört kapna, vezérigazgatóját mindenkor a főváros, az igazgatóság elnökét pedig az állam adná. A BKK jelenlegi vezérigazgatója Vitézy Dávid. A fővárosi álláspontot Tarlós István kemény bejelentéssel tette drámaivá egy csütörtöki sajtótájékoztatón, mely szerint kormányzati segítség nélkül a BKV még ebben az évben be fog dőlni.Volt már nyirbálás a gyógyszerkasszánálAz idei költségvetésben összesen 343 milliárd forintot irányoztak elő gyógyszertámogatásokra. Ide tartoznak azok a vényköteles gyógyszerek, amelyeknek áfával növelt bruttó árának egy részét (80, 55 vagy 25 százalékában, illetve adott esetben fix összeggel) a társadalombiztosítás fizeti ki, ezért a betegeknek a gyógyszertárban csak a támogatáson felüli árat kell megfizetniük. A támogatott gyógyszerek egy része nem is került patikai forgalomba, csak a kórházak használják. A gyógyszertámogatásokra költött összeget az elmúlt 4 évben folyamatosan különböző eszközökkel igyekeztek korlátozni, mivel az újabb és újabb gyógyszerek egyre drágábbak, ezért ezeket nem lehet korlátlanul finanszírozni. 2007-ben már közel 100 milliárddal nyirbálták meg a támogatásokat. "A gyógyszerekre fordított költségvetési pénz 2010-hez képest alig emelkedett. Maga Mikola István parlament egészségügyi bizottságának fideszes elnöke mondta azt, hogy a gyógyszerkassza nagyon szűkre szabott, nem lehet belőle kijönni.A jelek szerint most egy újabb 100 milliárdos vágás várható. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a hvg.hu-nak decemberben arról beszélt, hogy a 600-800 milliárdos megtakarítási csomagból 100 milliárdos kiadáscsökkentés jut a gyógyszerkasszára, ez tehát azt jelenti, hogy a támogatások közel harmadára esnek vissza. A miniszter arra utalt, hogy a kérdéses összeg a svéd gyógyszertámogatási rendszer adaptálásával előteremthető. Svédországban az állam nem konkrét gyógyszerekre, hanem hatóanyagokra ad támogatást, s az orvosok is ez alapján írják a receptet. A gyógyszertámogatások drasztikus csökkentése azt jelentheti, hogy a betegeknek a patikákban többet kell majd fizetniük a készítményekért, illetve egyes gyógyszerek várhatóan teljesen kikerülnek a támogatotti körből, így ezek teljes árának kifizetésekor jelentős emelkedésre lehet számítani. Várhatóan a kórházaknál is okozhat ez beszerzési gondokat, különösen a nagyon drága, egyes esetekben több millió forintba kerülő onkológiai gyógyszereknél.