BUX
40131

Megy a kukába a magyar adó?

Idén január 1-jétől a reklámok adóztatása még szigorúbban ellenőrzötté vált, melynek akár a nemzetközi hátterű hazai vállalkozások csoportszintű marketingrészlegei is áldozatul eshetnek - figyelmeztet a Leitner + Leitner a szakmai blogján. Ugyanakkor az adótanácsadó szerint az uniós felfüggesztés óta a kormány nem módosított a szabályozáson, így az egész adó jövője bizonytalan.

Napi.hu, 2017. január 20. péntek, 13:18

Még a 2016-os nyári adócsomaggal - mielőtt az Európai Bizottság a reklámadótörvény progresszivitását tiltott állami támogatássá minősítette volna - szigorították az adózás alól kibújni szándékozó, jellemzően magyar letelepedés nélkül működő külföldi reklámközzétevőkkel - például a nagy online tartalom- és web2-szolgáltatókkal - szemben bevethető szankciókat. Az intézkedés logikája az, hogy a büntetés akkora fenyegetést jelentsen, hogy ne érje meg a kötelezettségeket figyelmen kívül hagyni.

A reklámadó hatálya alá nem csak a klasszikus médiavállalkozások tartoznak, hanem elméletileg minden olyan szereplő, aki bizonyos értékben reklámot - akár saját felületein önreklámot - tesz közzé - hívja fel a figyelmet a Leitner + Leitner adótanácsadó cég.

Brutális következmények

Vagyis azokra a cégekre is érvényes - adóügyi illetőségétől függetlenül -, akik például a külföldről üzemeltetnek magyar nyelvű internetes oldalakat, vagy marketingbrosúrákat, nyomtatott szóróanyagokat készítenek a magyar leányvállalatuknak. Bár az ő esetükben nem minden esetben jelentkezik tényleges reklámadó-fizetési kötelezettség, de mivel elméletben lehetnének kötelezettek, a jogszabály még a kvázi adómentesség mellett sem enged kivételt a bejelentkezési kötelezettség alól. Az ilyen reklámadóalanyok ugyancsak kötelesek a megrendelőik felé nyilatkozatot kiadni, vagy a reklámadós listába regisztráltatni magukat.

Ennek elmulasztása 2017-től extrém következményekkel járhat, amelyek éppen a hazai csoportvállalatokat hozhatja hátrányos helyzetbe, hiszen ilyenkor a magyar megrendelők kötelesek a reklámadó megfizetésére.

Azok a külföldi vállalkozások, melyek reklámközzétevői tevékenységük hazai megkezdését követően 15 napon belül nem jelentkeznek be az adóhatósághoz, már az első, a bejelentkezés pótlására való hatósági felszólításkor 10 millió forintos mulasztási bírságot kaphatnak a nyakukba, amelyet újabb felszólítás követ. A bírság minden alkalommal háromszorozódik, amelyet ráadásul naponta szabnak ki: 10, 30, 90, 270 millió forint és így tovább.

A közzétevői nyilatkozat hiánya miatt nem csak a külföldi, hanem a hazai reklámközzétevő adóalanyok is bírságolhatók. Itt első körben 8 napos teljesítési határidőt tűznek ki, amelynek elmulasztásával még csak 500 ezer forintos bírsággal kell számolni. Második alkalommal azonban már itt is következik a 10 millió forintos bírság és a háromszorozódás.

A bejelentkezés és a nyilatkozatok hiánya miatt összességében maximum 1 milliárd forintnyi mulasztási bírság szabható ki; amely a gyakorlatban akár egy hét alatt elérhető. A bírságok azonnal jogerőssé válnak, és végrehajthatók lesznek, csak okirati bizonyítékokkal enyhíthetők és ráadásul kizárólag a bíróság előtt.

Emellett a bejelentkezésüket elmulasztó külföldiek esetében az adóhatóság meg fogja becsülni, és kiszabja a fizetendő reklámadót, melynek összege a törvényi szabályozás szerint 3 milliárd forint. Ettől kezdve az adóalany felelőssége lesz a törvényi vélelem megdöntése és a helyes adókötelezettség ellenbizonyítása; mégpedig az adóhatóság határozatát követő 30 napon belül. Ellenbizonyítás esetén az adóhatóság korábbi határozatát visszavonja és új határozatot ad ki. Ez azonnal jogerős és végrehajtható, amely ellen már csak bíróságon lehet tovább küzdeni.

Be tudnák-e hajtani?

Kérdéses, hogy ezek az intézkedések mennyire lesznek alkalmazhatók, és mennyire sikerül velük a globális médiaszolgáltatókat adózásra kényszeríteni.

Az adótanácsadó azonban felhívja a figyelmet, hogy amennyiben az elmarasztaló határozat jogerőssé válik, akkor a nemzetközi egyezményeknek és az adóhatóságok együttműködésének köszönhetően a hiányként kiszabott reklámadót és a kapcsolódó bírságot a honos ország kötelessége lesz behajtani és Magyarországnak átutalni. A kölcsönös segítségnyújtási megállapodásban részes államok - az Európai Unió tagállamai mindenképpen ide tartoznak - a magyar adó behajtásával kapcsolatban jogszabály szerint úgy kell eljárniuk, mintha az a saját adójuk lenne.

A reklámadó jövője bizonytalan

Igen ám, de az Európai Unió Bizottsága 2016. november 4-én döntésével tiltott állami támogatássá minősítette a magyarországi reklámadót annak progresszivitása miatt. Ennek ellenére a magyar jogalkotók a jogszabályt ez idáig nem módosították a bizottság elvárásaival összhangban. Így a reklámadó jövője továbbra is bizonytalan. Ráadásul a vitás esetek miatt - amelyekből adódhat néhány az alkalmazás nyomán - az sem kizárt, hogy az Európai Bizottság elé kerül az ügy egy az uniós alapelvekkel és az adózással kapcsolatos egyenlő elbánás kérdésével kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásban - jegyzi meg a Leitner + Leitner.

Bár sovány vigasz, a helyzet az outdoor reklámokkal, például óriásplakátokkal kapcsolatban sokkal egyértelműbb lesz: 2018-tól a helyi önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett reklámhordozók adókötelesek lesznek. Az adó mértéke négyzetméterenként maximum évi 12 ezer forint, amelyet annak kell megfizetnie, aki az év első napján a reklámhordozó tulajdonosa.