BUX
38700

Mekkora megszorítás jöhet?

Az Ecostat az idén is dinamikus, exportvezérelt, EU-átlag feletti gazdasági növekedést vár, a magas államháztartási deficit azonban kiigazító intézkedések nélkül veszélyeztetné a magyar gazdaság fenntartható fejlődését. Ha rosszra fordul a helyzet, nincs kizárva a kamatemelés sem. Ha lesz megszorítás, van esély a 2010-es euróra.

NAPI Online, 2006. március 22. szerda, 11:15

Kedvezőnek ígérkezik a világgazdasági konjunktúra 2006-ban. A globális növekedés üteme várhatóan 4,3 százalék körüli lesz. Németország és az eurózóna többi nagy gazdaságának konjunktúraciklusa expanzív szakaszba ért, a Európai Bizottság előrejelzése szerint az unió termelése várhatóan 2,2 százalékkal, az eurózónáé 1,9 százalékkal bővül 2006-ban. Valamelyest mérséklődik az USA gazdaságának növekedése. A nemzetközi gazdaság likviditásbősége, a vállalatok növekvő jövedelmezősége kedvező környezetet biztosít a fejlődéshez, a globális gazdaságban rejlő kockázati tényezők, a nyersanyagok- és az olaj árának tartósan magas szintje, a növekvő kamatok stb. azonban mérsékelhetik a növekedés ütemét.


Gyorsuló GDP, lassabb infláció


A magyar bruttó hazai termék a tavalyi 4,1 százalék után - 6,0 százalék körüli átlagos kamatszinttel, az euró árfolyamának mérsékelt növekedésével kalkulálva - 4,3 százalékkal bővülhet, azaz fennmarad a 2-2,5 százalékpontos növekedési többlet az EU legfejlettebb régiójával szemben. Az idei évben a tavalyit 1,2 százalékponttal meghaladó ütemben nő a végső fogyasztás, az év egészében megközelítheti a 2,9 százalékot. A lakosság fogyasztása 3 százalékos növekedést érhet el, amely nagyjából megfelel a reálkeresetek feltételezett emelkedésének. A közösségi fogyasztás a korábbi évek átlagánál gyorsabban, várhatóan 2,4 százalékkal emelkedik.


A fogyasztói árak növekedése 2006-ban sokéves mélypontra, évi 2,3 százalékra mérséklődhet. Az Ecostat becslése szerint a folyó fizetési mérleg hiánya alig változik, a deficit a GDP 7,7 százalékát teszi ki.


Gazdasági folyamatok


2006-ban a bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,5 százalékkal nőhet. A korábbi két év magas bázisértékét figyelembe véve ez jelentős volumen, ami számottevően az állami autópálya-építések, felújítások, a vidéki települések infrastrukturális beruházásainak következménye. A termelő ágazatok fejlesztése a tavalyinál élénkebb lesz, az EU támogatások eredményeként a kis-és középvállalatok beruházásai az átlagot meghaladóan bővülnek.


A külkereskedelmi folyamatok 2006-ban a korábbi trendeknek megfelelően alakulnak, az export dinamikája továbbra is meghaladja az importét, ha nem is olyan mértékben, mint az előző évben. A kedvező külgazdasági feltételeknek és a bővülő hazai termelői kapacitásoknak megfelelően a kivitel 10,1 százalék körüli növekedést érhet el. A behozatal dinamikája növekszik, 2005-höz képest 9,4 százalékra gyorsul. A gazdasági fejlődés hajtóerejét 2006-ban is az export és a beruházások jelentik majd, a lakossági fogyasztás is élénkül, dinamikája a tervek szerint alacsonyabb lesz a GDP növekményénél.


A magyar ipar növekedési maximuma 2006-ban mintegy 7-8 százalék, 2007-ben 7 százalék körüli lehet. A fejlődést a nemzetközi konjunktúra, az ún. húzóágazatok (híradástechnikai termékek gyártása, közúti járműgyártás) megújítása, új termelési kultúrák bevezetése, a belföldi fogyasztás fokozatos élénkülése határozza meg.


Az építőipari 2006. évi fejlődését biztosítottnak látják a szakértők, a magas bázis mellett a 2006. évi építőipari termelés növekedése elérheti a 8 százalékot. 2007-re vonatkozóan a növekedési ütem minimális emelkedése valószínű, az infrastrukturális beruházások folytatása és az EU források bővülése miatt a fejlődés egyenletes lesz az ágazatban.


Egyensúlyjavító lépések a választások után


A 2006. évi államháztartási folyamatokra az idei parlamenti és önkormányzati választások jelentős hatást gyakorolnak. Az Ecostat már az év második felére az államháztartási reformot előkészítő, kiigazító intézkedésekkel is számolt, ezek hatása azonban a kiadásokban még alig lesz érezhető. Az új parlament megalakulásával minden bizonnyal egyensúlyjavító lépésekre kerül sor. Az államháztartási deficit összege folyó áron, GFS módszertannal számítva meghaladhatja az 1800 milliárd forintot, ez a GDP 7,4 százaléka. Eredményszemléletben magánnyugdíj-pénztári befizetésekkel korrigálva a hiány a nem lesz alacsonyabb a GDP 5,6 százalékánál.


Kamatok


Az Ecostat szakértők szerint csak abban az esetben van lehetőség a magas kamatszint csökkentésére, ha ősszel hiteles költségvetési kiigazítás történik, és a befektetői környezet kiegyensúlyozottan változik. Eltérő forgatókönyvek esetén nincs kizárva a monetáris szigorítás.


Forgatókönyvek


A 2007-re és 2008-ra vonatkozó előrejelzésekhez két pályát vázolt fel az Ecostat. Először változatlan fejlődési feltételek mellett vizsgálták a növekedést, majd az euró 2010. évi bevezetéséhez szükséges intézkedések hatását értékelték.


Pató Pál


A változatlan pálya verzióban azt tételezték fel, hogy az államháztartás GDP arányos kiadási tételeiben nem történik érdemi elmozdulás. Nem teljesül 2008-ra a két legfontosabb maastrichti kritérium, az államháztartás 3 százalékos hiányára, valamint az államadóságra vonatkozó 60 százalékos határérték sem. Ebből az is következik, hogy jelentősebb kiigazító intézkedések nélkül az euró 2010-es bevezetése nem valósítható meg.


Megszorítás


Az alternatív modellváltozat az államháztartás viszonylag gyors konszolidációját feltételezi. Azt vizsgálták, hogy amennyiben az egyébként is kívánatos makrogazdasági stabilizáció 2008-ra megvalósul, és teljesülnek az euró 2010-es bevezetésének feltételei, ez rövid- illetve hosszabb távon miként hat a növekedésre. A legfontosabb, kiadáscsökkentő lépések között említik a költségvetési szektorban foglalkoztatottak számának erőteljes csökkenését, a természetbeni társadalmi juttatások és az egyéb folyó transzferek értékének 10 százalékos mérséklődését, valamint a közösségi fogyasztás és a közösségi beruházások reálértékben 1-2 százalékos apadását a 2006-2008 közötti időszakban.


Egy ilyen kiigazító költségvetési politika esetén elképzelhető az euró bevezetési feltételeinek teljesítése 2008-ra. A fiskális szigorítás mérsékli a lakossági jövedelmeket, és ezen keresztül a fogyasztást is. A külkereskedelmi mérleg kismértékben romlik, a fentiek hatására valamivel kisebb lesz a GDP növekedési üteme is. A gyors költségvetési konszolidáció tehát rövid távon reálveszteséget okozhat, közép- és hosszabb távon viszont csak így biztosítható egyensúlyi pályán a tartós növekedés és ismét 4 százalék fölé emelkedik a gazdasági bővülés üteme.