Magyarországon a férfiak születéskor várható élettartama 2014-ben 72, a nőké 79 év volt, pont ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Egy 40-45 év közötti férfi a statisztikák szerint további 33, egy ugyanilyen korú nő plusz 40 megélt évre számíthatott 2014-ben.

A budapestiek valamivel hosszabb élettel kalkulálhattak, a férfiak átlagosan 74, a nők 81 évig élnek a KSH szerint. A 40-es fővárosi férfiak még 36, a nők 41 évre tervezhették az életüket.

A Budapesten kívüli városokban átlagosan megélhető évek száma a férfiaknál 73, a nőknél 79 év volt, míg a községekben 71, illetve 78 év a születéskor várható élettartam.

Mitől függ, meddig élhet?

Az országos átlagok mögötti különbségekben a földrajzi meghatározottság és a településnagyság szerepe tűnik szembe. Megyei összehasonlításban a Veszprém megyei városokban élhetünk a legtovább, férfiként 74, nőként akár 80 évig. További hat megye városaiban - Heves, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Zala -  a férfiak várható élettartama egy évvel meghaladja az átlagos 72 évet. A nők születéskor várható élettartama Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Somogy, Tolna, Veszprém és Zala megye városaiban eléri a 80 évet. A megyék városai közül Borsod-Abaúj-Zemplén áll a sor végén a férfiak 70 és a nők 77 éves átlagos várható élettartamával.

A településnagyság élettartamra gyakorolt hatásának első bizonyítéka, hogy a megyék közti sorrend is változik, hanem a városaikat, hanem a községeiket vesszük szemügyre. A férfiak például a Bács-Kiskun, BAZ és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei községekben csak 69 évre rendezkedhetnek be átlagosan.

Az országos 72 éves átlagot csak négy megye  - Győr-Moson-Sopron, Pest, Vas, Zala - községei hozzák, átlag feletti várható élettartamot pedig egyetlen megye kistelepülései között sem látni.

A nők átlagos várható élettartama a Somogy és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei községekben a legrövidebb, 77 év, további 9 megye községeiben a jelzett 78 év szintén átlag alatti. Átlagnál hosszabb életre a gyengébb nem képviselői sem számíthatnak a községekben.

Mit mutat a régiós lista?

Regionális összevetésben a közép-magyarországi (férfiak 74, nők 80 év) és a nyugat-dunántúli (férfiak 73, nők 79 év) régió haladja meg az országos átlagot, Észak-Magyarország pedig mindkét nemet illetően elmarad attól (férfiak 71, nők 78 év).

A 100 ezres városok listájának éllovasai Székesfehérvár (férfiak 76, nők 81), Nyíregyháza, Szeged (férfiak 74, nők 82 év), de Debrecen, Győr, Pécs (férfiak 74, nők 80 év) is átlag feletti születéskor várható élettartammal kecsegtet.

A Budapest nélkül számba vett, 100 ezer főnél nagyobb városokban a férfiak átlagosan 73, a nők 80 évre számíthatnak. Az országos átlagot (72/79 év) a 10-20 ezres városok produkálják, ettől lefelé csökken a megélhető évek száma, a 3 ezer főnél kisebb településeken a férfiak esetében 70, a nőkében 78 évre.

Nemzetközi összehasonlításban a sereghajtók között

Az Egészséges Magyarországért 2014-2020 címen megalkotott stratégia egyik fő célkitűzése a várható élettartam két évvel való meghosszabbítása. 2013-ban a lakosság átlagos várható élettartama 76 év volt, ami ugyan 6 éves növekedés 1970-hez képest, de csak a sereghajtók közé sorol a 34 országot felölelő OECD listán.

 

Forrás: OECD
Kép: Várható élettartam az OECD országokban 1970-ben és a 2013-ban

A várható élettartam szoros összefüggést mutat az egészségügyi kiadásokkal: Magyarországon az egészségügyi költés vásárlóerő paritáson számolva, fejenként összességében is kevesebb mint a 3453 dolláros OECD átlag fele, a közfinanszírozott hányad pedig jócskán elmarad az OECD átlag szerinti állami kiadástól. GDP-arányosan a 7,4 százalékos egészségügyi kassza nagyjából a középmezőnyre elég, csakhogy nálunk kiugró a magánzsebből, a betegek pénztárcájából való finanszírozás, ugyanis az összeg kevesebb, mint 5 százalékát állja a költségvetés.

Kép: Forrás: OECD
Fejenkénti egészségügyi kiadások a GDP százalékában
sötétkék: állami, világoskék: magánfinanszírozás
A nagyobb méretért kattintson az ábrára!


Mellbevágó egyenlőtlenségek

Az egészségben eltöltött időtartamon is volna mit javítani, mint ahogy az egy szintén a közelmúltban nyilvánosságra hozott elemzésből kiderül. A területi egyenlőtlenségek ezen a téren is mellbevágóak, hiszen 10 év különbség is lehet az egyes régiók között. Míg a nyugat-dunántúli nők 64 éves korukat meghaladva is egészségesek lehetnek, Észak-Alföldön az 54., Dél-Dunántúlon az 57. életévük betöltésével már nem számíthatnak erre. Közép-Magyarországon a nőkre átlagosan 63 évnyi egészséges életév várhat.

A férfiak esetében a legrövidebb - 55 évnyi - egészségben eltöltött időre az észak-alföldi régióban élőknek van lehetőségük, míg a legtovább, azaz 61 évig a közép-magyarországi férfiak egészsége tart ki.