A KSH friss felmérésében a háztartások egy ötfokú skálán nyilatkoztak arról, hogy mennyi nettó jövedelmet tartanának szükségesnek a nagyon szűkös szinttől a nagyon jóig tartó életszínvonalhoz, és az ehhez minimálisan elegendőnek tartott összegeket is megnevezték.

Az elvárt jövedelemösszegek szoros kapcsolatban álltak a háztartás tényleges jövedelmi helyzetével, azaz a szegényebbek kevesebb pénzből is átlagos vagy jó színvonalon meg tudnának élni, a gazdagabbak viszont ugyanezekhez a szintekhez magasabb jövedelmet tartanának szükségesnek. 2014 tavaszán a magyar háztartások az átlagos megélhetési szinthez fejenként és havonta 127 ezer forint jövedelmet tartottak volna elegendőnek, a nagyon jó szinthez 229 ezer forintra lett volna szükségük. Ezek az összegek 6, illetve 7 százalékkal haladták meg a megelőző évit.

És hogy mennyire boldogít a több pénz? Kattintson ide, ebből a cikkből ez is kiderül.

Forrás: KSH

A legfelső jövedelmi ötödben élők havi 170 ezer forintot társítottak az átlagos színvonalú megélhetéshez, míg a legszegényebb réteg ennek kevesebb mint a felével (81 ezer forinttal) beérte volna. Mivel azonban az alsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások átlagos taglétszáma kétszerese a felső jövedelmi ötödének, ezért a fenti összegekben a méretgazdaságosság is kifejeződött. A lakosság leggazdagabb 20 százalékához tartozó háztartások fejenként 310 ezer forintot tartottak minimálisan elegendőnek a nagyon jónak minősített élethez, míg a legszegényebbek ennek 47 százalékából (147 ezer forintból) is el tudták képzelni ugyanezt.

A háztartások életszínvonala című kiadványt szerdán mutatta be a KSH. A kötet négy fejezetben mutatja be a háztartások jövedelmének és fogyasztásának alakulását, a szegénység és a társadalmi kirekesztődés indikátorait, valamint az élettel és az anyagi helyzettel való elégedettség összefüggéseit a legfontosabb demográfiai jellemzőkkel és a jövedelmi helyzettel.