Mennyibe kerül valójában az egyetem?

Egy-egy félév során átlagosan 320 ezer forint kiadása van az egyetemistáknak, amelynek jelentős része a tanév elején jelentkezik - derül ki a CIG Pannónia számításaiból.
Napi.hu, 2014. szeptember 18. csütörtök, 13:44

Főként az elsőévesek számíthatnak magas számlákra, ám sok múlik a választott szakon is. Az orvos-, vagy építészhallgatók akár 120-150 ezer forintot is költhetnek szakkönyvekre és különböző orvosi-, illetve rajzeszközökre, de a bölcsészhallgatóknak is 40-50 ezer forintba kerülhetnek a jegyzetek és a fénymásolás a tanév elején. Szeptemberben sok diák és szülő olyan kiadásokkal is szembesül, mint az albérlet után fizetendő kéthavi kaució, vagy egy laptop vásárlása.

A felmérés március 19-26. között Budapesten, 300 felsőoktatásban tanuló hallgató megkérdezésével zajlott.

A CIG Pannónia összesítése szerint az állami ösztöndíjas hallgatóknak is 200 ezer forintot meghaladó kiadása lehet az egyetemi, illetve főiskolai tanévkezdéskor. Az orvosi és a műszaki egyetemeken a szakkönyvek, jegyzetek, a füzetek és a kötelezően megvásárolandó, illetve ajánlott eszközök (így köpeny, szike, csipesz, sztetoszkóp, illetve építészek esetén a rajzeszközök, makettekhez szükséges anyagok) ára összesen 120-150 ezer forint körül alakul.

Ennél olcsóbban úszhatják meg a tanévkezdést például a bölcsész szakok hallgatói, akinek tankönyvei és jegyzeteinek ára 40-50 ezer forint körül mozog. Azoknak a vidéki diákoknak viszont, akik új albérletben kezdik a tanévet, átlagosan 80 ezer forintos kaucióval is számolniuk kell. Ezek mellett akár 100 ezer forintos tételt jelenthet az is, ha valakinek ilyenkor kell megvásárolni a tanuláshoz ma már szinte nélkülözhetetlen notebookot.

A kutatása alapján szerint a diákok átlagosan 320 ezer forintra becsülik egy-egy félév átlagos költségét, amelynek jelentős része szeptemberben jelentkezik. Még nagyobb kiadással - egy félév során átlagosan 480 ezer forinttal - számolhatnak tanévkezdéskor a költségtérítéses hallgatók. Bár az egyetemisták 87 százalékát támogatják szüleik, de kizárólag családi támogatásból a diákok mindössze egyharmada tudja finanszírozni ezeket a kiadásokat. A hallgatók 34%-a ezért a szülői támogatás mellett is dolgozni kényszerül.

Sok diák és szülő így csak a tanévkezdéskor szembesül a tanulmányok jelentős költségeivel. Pedig az időben elkezdett rendszeres megtakarítással a családi kassza nagyobb megterhelése nélkül lehet tartalékot képezni az egyetemi kiadásokra - véli Kádár Gabriella, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. vezérigazgatója. A CIG Pannónia adatai szerint azok a szülők, akik életbiztosítással készülnek erre a célra, átlagosan 15 évvel korábban kezdik el a takarékoskodást, sőt, minden ötödik hozzátartozó már a gyermek 1 éves kora előtt szerződést köt. A szerződők fele legalább 1,5 millió forintos összeget jelöl meg a szerződésben, amely segít majd a továbbtanulás költségeinek finanszírozásában.

HOZZÁSZÓLÁSOK