Eszerint a külföldi vállalatok által fizetett társasági adó aránya az utóbbi években 50 százalék fölé emelkedett, miközben ezen vállalatok számának aránya 2004 óta 8 százalékról 6 százalék közelébe csökkent. (Külföldinek az a cég számít, amelynél a külföldi jegyzett tőke aránya legalább 50 százalék.)

Ezen belül a külföldi vállalatok adókötelezettségének 60-70 százalékát körülbelül ötszáz nagyvállalat fizette meg. Az analízis szerint 2011 után dinamikusan nőtt a külföldi vállalatok adókötelezettsége, ami 2014-re meghaladta a válság előtti szintet.

Az MNB elemzése mikroadatok alapján a 2004-2014-es időszak társasági adókötelezettségének megoszlását vizsgálja, mivel a a 2015-ös részleges adatok még nem állnak rendelkezésre. Ezen időszak alatt hozzávetőlegesen 320 ezerről 420 ezerre nőtt a társasági adóalanyok száma, míg az adókötelezettség összege az adószabályok változásától és a gazdasági konjunktúrától függően 300-460 milliárd forint között változott.

Kattintson a nagyításért!

A válság időszaka alatt csökkent az adókötelezettség, majd a válság utáni időszakban emelkedésnek indult, és 2014-ben a 455 milliárd forint kötelezettség már meghaladta a válság előtti éveket, bár GDP arányosan még nem érte utol.

Ugyanezen időszakban a hazai vállalatok - ahol a külföldi jegyzett tőke aránya kisebb 50 százaléknál - adókötelezettsége stagnált, illetve 2014-ben enyhén emelkedett, de még nem érte utol a válság előtti szintet.

A külföldi cégek vettek igénybe több adókedvezményt

A vizsgált időszak alatt a külföldi vállalatok által igénybe vett adókedvezmények összege meghaladta a belföldi vállalatok adókedvezményét, azonban a válság kezdete óta a belföldi vállalatok adókedvezménye évről évre kismértékben nőtt, így 2014-re a különbség szinte eltűnt.

Ezekben az években az adókötelezettség több mint felét a kkv-k fizették meg. Ezen belül a mikro-, kis- és középvállalatok közel egyenlő arányban osztoztak, bár ez az arány az utóbbi években a mikrovállalkozások szegmense felé tolódott el. A társasági adó fennmaradó 40-50 százalékát a nagyvállalatok fizették. Ezt az adófizetési arányt 2014-es évben mintegy ezer nagyvállalat, ötezer középvállalat, 27 ezer kisvállalat, 380 ezer mikrovállalat teljesítette. Korántsem szerepel az összes mikro- és kisvállalkozás ezen adatokban, mivel a társasági adózás helyett választhatták az eva, illetve 2013-tól a kata vagy a kiva szerinti adózást is.

Kattintson a nagyításért!

Lefelé tart a társaságiadó-terhelés

A társasági adó kulcsa összességében mérséklődött ezekben az években: a súlyozott adókulcs sokáig 16 százalék volt, majd 2011 óta 14 százalékra csökkent. A 16 százalékos törvényi kulcs mellé 2006-tól egy alsó 10 százalékos kulcs lépett életbe ötmillió forint adóalapig; majd 2008-tól a sávhatár 50 millió forintra emelkedett. Azonban a sávhatár alatti adóalapra az alsó adókulcsot csak bizonyos feltételek teljesítése mellett lehetett igénybe venni, emiatt a gyakorlatban a vállalkozások 95 százaléka a felső adókulccsal adózott egész adóalapja után. Így a súlyozott törvényi adókulcs - összes számított adó és adóalap hányadosa - a 16 százalék közelében
alakult.

Majd 2011-től kezdve két ellentétes irányú intézkedés eredőjeként csökkent az átlagos adókulcs. Egyrészt 2010-ben a felső kulcs 16-ról 19 százalékra módosult, másrészt 2010 augusztusától az alsó kulcs sávhatára 500 millió forintra emelkedett. Mivel kevesebb mint ezer vállalat esett a felső adókulcs alá, a vállalatok döntő többsége pedig az alacsonyabb kulcs szerint adózott, így összességében a súlyozott adókulcs csökkent, körülbelül 14 százalékra.

Az effektív (azaz a tényleges megfizetett) adókulcs szintén 2011-ben csökkent a legnagyobb mértékben, követve a súlyozott törvényi adókulcs változását. A súlyozott adókulccsal szembeni szintbeli eltérést és az egyes évek közti nagyobb különbséget az adott évi adókedvezmények összege okozta. Az effektív kulcs a 2004-2010 között 12-14 százalék körül mozgott, majd 2011-től 10-11 százalékra csökkent, követve az átlagos kulcs változását. A relatíve magasabb igénybe vett adókedvezmény összege miatt 2011-ben csökkent 10 százalék alá az effektív kulcs.