A GDP növekedése 2011 utolsó negyedében 1,2-1,3 százalékra, 2012-ben pedig 0,5 százalékra lassulhat a TakarékBank elemzői szerint. A cég korábbi prognózisához képest jelentősen mérsékelte a 2013-ban várható növekedést, amelynek mértékét 1,8 százalékra becsülik. A belső kereslet élénkülésére továbbra sem számítanak, ez a tény a növekedési kilátások mellett az infláció mértékére is hatással van, miután mérsékelheti az idei felfelé mutató kockázatokat, így az elemzők várakozása szerint az átlagos fogyasztói áremelkedés 2012-ben 4,8 százalékos lehet. Vagyis a TakarékBank elemzői szerint az alappálya mentén elkerülhető a recesszió és 2013-tól már növekedési pályára állhat - mondta a TakarékBank senior elemzője, Oszlay András a cég sajtótájékoztatóján. Az államháztartás finanszírozási helyzete a nehezen védhető gazdaságpolitikai lépések és a hármas leminősítés ellenére megoldható - ehhez a külső környezetnek támogatónak kell maradnia. A szerencsés lejárati szerkezetnek köszönhetően a nagyobb adósságlejáratok az év végére várhatóak - így a mostani magas hozamszintek mellett is finanszírozható marad a magyar adósság.
Miért ily optimista a TakarékBank?
A német gazdaság ugyan lassul - de várhatóan nem kerül recesszióba - ezért a visszaesésétől a magyar gazdaságnak sem kell tartania - mondta Suppan Gergely a TakarékBank elemzője. A német konjunktúramutatók tanúsága szerint a német gazdaság már ki is lábalt abból a visszaesésből, amelybe nem is került. Suppan szerint a következő évtized Németországé lehet: az alacsony kamatszinteknek köszönhetően 20 éves csúcsra emelkedtek a német lakáseladások, gyorsul a német építőipar - annak ellenére, hogy ezen szektorok az elmúlt években stagnáltak. A kedvező tengerentúli piacok előnyeit szintén ki tudja használni a német feldolgozóipar. A német mellett más fontos magyar piacok - román, cseh, szlovák és osztrák - is felülmúlja az uniós gazdasági növekedés átlagát 2012-ben - ami mind-mind a magyar gazdaság talpon maradását segítheti - mondta Suppan Gergely.
Bár egyelőre még mélyben vannak a bizalmi indexek, ám az ipari kilátások már nőnek. Elég csak az első negyedévben beinduló kecskeméti Mercedes-gyárra gondolni, amely megkezdi a termelését, így a megrendeléseket is kiadják a beszállítóknak. Kifejezetten a Mercedesnek köszönhetjük, hogy nem csúszunk mínuszba - mondta Suppan. Az elemzők így idén 0-0,5 százalékos gazdasági növekedést várnak. A fél százalékos gazdasági növekedés jobb képet fest a magyar gazdaságtól, hisz ha nem esik a növekedés nulla alá, más megítélés alá esik a befektetők szemében - ám ha ez teljesül is, ez még önmagában kevés lesz a forint erősítéséhez.
A 2011-es utolsó negyedéves GDP-adatok még nem ismertek meg, a végtörlesztések miatt azonban a pénzügyi szektor vesztesége miatt lefele mutató kockázatok vannak. Így a tavalyi utolsó negyedévben negatívba fordulhat a GDP - ám a beruházások miatt nem kizárható egy pozitív meglepetés. Az első negyedévre a kormány növekedésgátló adóintézkedései nyomják rá a bélyegét - ezt ellensúlyozhatja esetleg a Mercedes beruházás - de második negyedévtől már pozitív tartományba kerülhet a növekedés. A magyar éves növekedési átlag - még ha pozitív tartományban is marad - a régiós átlagtól elmarad, hisz mind a cseh, mind szlovák, mind a lengyel gazdaság jobb állapotban van, ez utóbbinál beruházási boommal járnak a futball Eb-vel kapcsolatos beruházások és a stabil belső kereslet.
Finanszírozható-e Magyarország?
Belföldi és külföldi bizalmi válság alakult ki az év végére magyar állammal, magyar kormánnyal szemben a gazdaságpolitika és a kommunikáció miatt - vélekedett Suppan. Az adósság csökkentését a magas devizaarány és a magas hozamok gátolják. A magas devizaarány miatt minden 10 forintos forintgyengülés 4 százalékkal rontja az adósságmutatót.
Ugyanez fordítva is igaz: a januári forinterősödés csökkentette a devizaadósság forintértékét. A háromszor bóvli kategória ellenére az elmúlt hónapokban nőtt a külföldiek aránya az adósságban - ami arra utal, hogy a magyar piacot nem konvergáló országként, hanem feltörekvő piacként kezelik a befektetők. Így elmaradt a befektetők kivonulása, annak ellenére, hogy a kormány kommunikációja meglehetősen visszás volt.
Nagyobb állampapír-lejárat idén a negyedik negyedévben várható, illetve 2013 első negyedében - azt követően szinte csak a korábbi IMF-hitelt kell finanszírozni. Ez utóbbira kárfedezetet is jelenthet a kormány jegybanki betétje, amely még megmarad a 2008-as IMF-hitelből. Jelenleg az államadósság átlagos finanszírozási költsége öt százalék - köszönhetően az IMF-hitelnek, a 10 százalék feletti szinteken pár tízmilliárdos kibocsátás volt. A magas hozamszintek akkor okoznak komoly gondot, ha fél-egy éven keresztül kellene tízszázalékos hozamon állampapírokat kibocsátani. Ezért a kormány elsődleges feladata, hogy a hozamszintet csökkentse - ez viszont bizalmi kérdés. Suppan szerint ezért kizárható, hogy a magyar állam nem lenne finanszírozható.
2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | |
GDP | 0,1 | 0,9 | -6,8 | 1,3 | 1,6 | 0,5 | 1,8 |
Lakossági fogyasztás) | -1,0 | -0,2 | -5,7 | -2,7 | 0,1 | -1,0 | 0,6 |
Beruházások | 3,8 | 2,9 | -11,0 | -9,7 | -4,8 | -0,8 | 1,9 |
Közösségi fogyasztás | -4,2 | -0,2 | 2,6 | 1,1 | -1,5 | -2,4 | -1,0 |
Export | 15,0 | 5,7 | -10,2 | 14,3 | 9,1 | 5,3 | 7,7 |
Import | 12,8 | 5,5 | -14,8 | 12,8 | 6,8 | 4,0 | 6,4 |
Infláció | 8,0 | 6,1 | 4,2 | 4,9 | 3,9 | 4,8 | 2,9 |
Munkanélküliségi ráta | 7,4 | 7,8 | 10,2 | 11,2 | 10,9 | 10,8 | 10,5 |
Államháztartás hiánya (Esa, GDP százaléka) | -5,0 | -3,7 | -4,4 | -4,3 | 3,5 | -2,8 | -2,6 |
Külkereskedelmi mérleg (millió euró) | -120,0 | -319,0 | 3738,0 | 5524,0 | 7100,0 | 7800,0 | 7900,0 |
Folyó fiz. mérleg (GDP %) | -7,3 | -7,3 | -0,2 | 1,1 | 1,5 | 2,4 | 2,6 |
Külső finanszírozási képesség (GDP %) | -6,6 | -6,4 | 1,0 | 2,9 | 4,4 | 4,9 | 5,1 |
Forrás: TakarékBank |