A különadók fájnak bizonyos szektoroknak, de a vállalatok osztottak és szoroztak, és arra jutottak, hogy ezekkel együtt is megéri nekik Magyarországon maradni - mondta Varga Mihály nemzetgazdsági miniszter a Világgazdaságnak adott interjújában. A bankadó és a tranzakciós adó ellenére a magyar piac ígéretes, amely hosszabb távon, növekedés felpörgésével szép profittal is kecsegtet. A nemzetgazdasági tárca vezetője bízik a gazdasági növekedés gyorsulásában.

A különadók kivezetése most olyan nagyságrendű állami bevétel kiesést okozna, amit nem tudnának más forrásból pótolni, de ha dinamikussá válik a GDP bővülése, akkor az ebből származó pluszbevétel lehetővé teszi néhány szektor különadójának felülvizsgálatát. A bankadó is ebbe a körbe tartozik.

A kormány szeptember-októberre készül el azzal a jogszabállyal, amely rendelkezik a pénzintézetek és devizahiteles ügyfeleik elszámolásáról. Ennek részeként meghatározzák azt is, hogyan kell visszaszámolni az árfolyamgátba belépett ügyfelek törlesztőrészleteit. Emellett adózási részletkérdéseket is rendeznek.

A devizahitelek forintosítása az elszámolási kérdések tisztázása után következhet. Így az is csak ezt követően derülhet ki, hogy az átváltáshoz miként használhatják fel az MNB devizatartalékát. Varga nem tart attól, hogy a devizahitelek problémájának megoldása olyan nagy terhet rak a bankrendszerre, ami bankcsődökhöz vezethet.

A miniszter a 110 milliárd forintos zárolásnak konkrét okai voltak, nem a költségvetés elcsúszása. Ezért október-novemberben, ha ezek rendeződnek, feloldhatják az ezzel járó korlátozásokat. A hiányt a GDP 2,9 százalékán tartani fogják. Brüsszellel csak az államadósság csökkentésének jövőbeni ütemével kapcsolatban van vitája a magyar kormánynak a miniszter szerint.

Elszámolta magát az MNB? Vagy a bankok?

Jelentős eltérés látszik a bankok, illetve az MNB előrejelzése között arról, mekkora terhet jelent majd az árfolyamrés és a tisztességtelen szereződésmódosítások kompenzálása a pénzügyi szektornak. Noha még nem adott közre előrejelzést az összes bank, látszik, hogy a jegybanki becslés alsó értékét sem éri el az összeg - írja a Napi Gazdaság. Eddig a piac nagyjából 80 százalékát lefedő pénzintézetek, valamint a Lízingszövetség adott valamilyen előrejelzést arról, mekkora költséget jelent majd az őszre várható jogszabály, ami a devizahiteles kérdést rendezi és várhatóan komoly terhet ró a pénzintézeti szektorra.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Balog Ádám a Napi Gazdaságnak nyilatkozva pontosította a jegybanki becslést és 700 milliárdra tette az összeg alsó határát, 900 milliárdra a felsőt. Ezzel szemben az eddig nyilatkozó és a piac túlnyomó részét lefedő pénzintézetek számai összesen 500 milliárdot adnak ki. Ebből hiányzik az UniCreditre eső rész és többen nem adtak becslést a szerződésmódosításokból keletkező veszteségekre. Ezzel együtt is úgy látszik, a bankok nagyon alulbecsülték várható veszteségeiket az MNB előrejelzéséhez képest, különösen ha a jegybanki becslés felső határértékét nézzük. Az eltérésre az MNB nem tudott magyarázatot adni a lapnak, amit azzal indokolt, hogy mivel a bankok a számítások mellé nem mellékeltek részletes módszertant, illetve feltételezéseket (például az egyoldalú kamatemelések mekkora részéről gondolják, hogy meg tudják védeni a bíróságon), nem egyértelmű, hogy mi okozza az eltérést.