A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Bár a már tovább nem csökkenthető alapkamatok miatt korlátokba ütköző konvencionális jegybanki politikák helyett alkalmazott nem konvencionális eszközök növekedési hatása kétséges, a pénz- és tőkepiacok likviditását s így az eszközárak alakulását jótékonyan befolyásolták - véli az MFB. Csakhogy a mennyiségi lazítás fontos pénzügyi köldökzsinór, ezért kivezetésének időzítése, módja és ütemezése kényes feladat. A nemzetközi likviditásbőség nyomán a magyar pénzügyi eszközök iránt is erős a kereslet. A kedvező globális hangulatból azonban a forint kevésbé profitált.

A fejlesztési bank közgazdászai szerint Magyarországon a magánszektor erősebb megtakarítói pozíciója rövid távon a belső kereslet csökkentésén keresztül gyengíti a gazdasági növekedést, egyszersmind a gazdasági szereplők és az üzleti kilátások bizonytalanságát, a fejlesztési tervek elhalasztását is tükrözi. A gyenge munkaerőpiac, a bizonytalan konjunktúra, a gyengélkedő vállalati profitabilitás miatt alacsony lakossági és vállalati jövedelmek eleve csökkentik és alacsonyan tartják a háztartások és a vállalatok fogyasztását és beruházásait, amelyek bővülését a hitelezés 2008 őszén kezdődött és 2014 közepéig még biztosan tartó csökkenése is akadályozza.

A fogyasztás bővülését segítheti a nettó keresetek év eleji növekedése, a munkaerő-piaci helyzet javulása, valamint a jelentős infláció- és rezsicsökkentés, így idén éves szinten már a fogyasztás némi bővülését várják. Prognózisuk szerint 2013 egészében a GDP fél százalék körüli mértékben nőhet, ami várhatóan 2,4 százalék körüli, rekordalacsony inflációval és kissé javuló munkaerő-piaci helyzettel párosul. A következő hónapokban a valamivel kedvezőtlenebbre fordult nemzetközi környezetben az MNB monetáris tanácsa várhatóan jócskán lassítja a kamatcsökkentést, így 2013 végén 4 százalék körül alakulhat az alapkamat (amely jelenleg 4,25 százalékon áll).