BUX
39279

Mi a baj a magyar gazdasággal? - Erős kritika érkezett

A makrogazdasági sikerek ellenére a magyarországi vállalkozások a munkaerő egyre égetőbb hiányával, és a jelentős mértékű adó-, és adminisztratív teherrel szembesülnek - állapították meg a Raiffeisen Bank elemzői legújabb stratégiai kiadványukban.

Napi.hu, 2017. január 17. kedd, 16:26

Ráadásul az állam által nyújtott szolgáltatások színvonala többnyire alacsony - különösen igaz ez az oktatási és egészségügyi szolgáltatásokra. Nem érdemes túlmagyarázni az összefüggéseket: a gazdasági felzárkózás kulcsa a humán tőke minősége - fogalmaztak a bank elemzői.

A felzárkózás pedig csak abban az esetben lehetne teljes, amennyiben a magyar állampolgárok szellemi képességei és a fizikai állapota nem volna elmaradásban. De sajnos elmaradásban van - ahogy azt a különböző nemzetközi oktatási felmérések (PISA), illetve az egészségi állapotot tükröző nemzetközi összehasonlítások jelzik. Ebben pedig az egyéni felelősség mellett jelentős adag kormányzati felelősség is tetten érhető.

Az a kormányzati társadalom-, és gazdaságpolitika amelyik politikai ciklusokon átívelően kívánja szolgálni a nemzet javát, elsősorban az oktatási és az egészségügyi szolgáltatás színvonalának emelését kell, hogy maga elé célul tűzze. Ezzel szemben a magyar állam GDP-arányosan ma kevesebbet költ ezekre a terültekre, mint 20 évvel ezelőtt.

Emellett az állam saját működési és döntési mechanizmusaiban is pozitív és követendő példát kellene, hogy mutasson. Sajnos Magyarországon sem az állam mindennapi működésében, sem a hosszú távú tervezésnél nem találjuk meg azokat a kedvező irányú változásokat, amelyek az ország versenyképességét számottevően javítanák és a felzárkózási pályát tartóssá tennék - vélik a Raiffeisen Bank munkatársai.

A különböző nemzetközi felmérésekből az derül ki, hogy például a magyar munkaerő képzettsége és motiváltsága nem megfelelő, valamint a jövőben várhatóan tovább romlik a helyzet. Az eredmények alapján a magyar oktatás outputja gyenge és a rendszer nem alkalmazkodik a változó világhoz. Mindezeken túl a tehetséges embereket az ország nem tudja megtartani, és nem képes a tehetségeket máshonnan idevonzani.

Minden rosszban van valami jó: azáltal, hogy Magyarország visszacsúszott a versenyképességi rangsorban, azt is jelenti egyben, hogy egyre több olyan nemzetközi gyakorlat van, ami jó példát mutat a hazai gazdaságpolitika irányítói számára. Nem érdemes tovább várni, most már tényleg ideje lenne elkezdeni a legjobb nemzetközi gyakorlatok alkalmazását, a hazai versenyképesség javítását. Egy növekvő gazdasági környezetben talán sikeresebben lehet elindítani a szükséges programokat és mintha lennének is annak jelei, hogy a probléma felismeréséig eljutott volna a kormányzat - hangzik az optimista vélemény.