Mi a helyzet a rákgyógyszerekkel?

A szakmával egyeztetve történt a tételes elszámolású innovatív rákgyógyszerek Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által kiírt közbeszerzési eljárása, a konzultáció azóta is folyamatos a szakma és a biztosító között - erről az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgatója beszélt az Inforádió Aréna című műsorában.
Szász Péter, 2017. november 7. kedd, 21:27

Kásler Miklós jelezte, a befogadási rendszerben van és kell is lennie rugalmasságnak, hiszen folyamatosan jelennek meg új készítmények az onkológiai gyógyszerek között - idézi a műsort az MTI.

Az úgynevezett tételes elszámolású innovatív gyógyszerek között a NEAK árversenyt hirdetett: november 1-jétől egyes betegcsoportokban csak egyetlen innovatív gyógyszer marad, mint javasolt terápia. A NEAK korábbi közlése szerint az első eljárásban minden egyes hatóanyagot (35 gyógyszer) külön-külön szereznek be azért, hogy azoknak a betegeknek, akiknek a kezelése már megkezdődött az egyik gyógyszerrel, biztosítsák a készítményt. A másik eljárásban, új kezelés megkezdésekor, amikor nem lehet különbséget tenni, melyik gyógyszerrel érhető el jobb eredmény, a kezelőorvosnak az alacsonyabb árfekvésű készítménnyel javasolt a kezelést megkezdenie.

A főigazgató elmondta, a rákgyógyításban a gyógyszerek és gyógyszerkombinációk száma több száz, és az esetek 80-90 százalékában nagyon pontosan meg lehet mondani, hogy melyik gyógyszert kell alkalmazni. A tüdő-, a prosztata-, az emlő- és a vastagbélrákok néhány esetében lehetséges választási alternatíva. Ezekben az esetekben az első kínálkozó gyógyszerválasztási lehetőséget határozta meg a biztosító, azonban szakmai indokkal ettől a kezelőorvos eltérhet.

Már nem igaz az a tétel, hogy egy drága gyógyszer a leghatékonyabb. Ha el lehet dönteni, hogy melyik a leghatásosabb készítmény egy betegségfajtára, akkor a beteg azt kapja, azonban azonos értékű gyógyszerek esetében, amikor a hatás- és mellékhatásmechanizmus ugyanaz, akkor az olcsóbbat finanszírozza a biztosító.

Magyarországon szigorú protokollok mentén történik a daganatos betegek kezelése, a kezelőorvos "nem ötletszerűen" választ terápiát, és a beteg biztos lehet abban, hogy a számára a legmegfelelőbb kezelést fogja kapni - mondta.

A műsor másik vendége, Mangel László, a Magyar Onkológusok Társaságának elnöke arról beszélt, az onkológiában folyamatosan jelennek meg innovatív készítmények, amelyek jellegüknél fogva nagy értékű gyógyszerek, és bizonyos betegségekben nagyon jó hatásfokkal használhatók fel.

Abban, hogy az egészségbiztosító új és újabb készítményeket tudjon befogadni a támogatásba, és így elérhetővé tegye azokat a betegek számára, segíthet az egészség-közgazdasági szemlélet - tette hozzá.

Az úgynevezett vaklicit, tehát amikor az azonos hatóanyagú készítmények közül az olcsóbbikhoz ad támogatást a biztosító, nem újkeletű eljárás Európában, így Magyarországon sem, és nem csak a rákgyógyszereknél használják ezt a finanszírozási formát.

Kásler Miklós beszélt a PET/CT vizsgálatok beutalási rendjének változásairól. Annak felülvizsgálatát azért kérte, hogy a beutalási rend egylépcsős legyen, és a szankciók legyenek "határozottabbak", ha téves javallat alapján kezdeményezi az onkológiai team a PET/CT-vizsgálatot.

Mangel László ezzel kapcsolatban hozzátette: egy ellenőrzési pont kell a rendszerbe, de amennyire csak lehet, egyszerűsíteni kell a folyamatot.

A daganatos betegségek egyharmada elkerülhető, egyharmada véglegesen meggyógyítható, és a betegek egyharmadának lehet évek, évtizedeket biztosítani - mondta Kásler Miklós.

Mindkét szakember a megelőzés fontosságát emelte ki, utalva arra, hogy a magyar onkológiai struktúra európai összehasonlításban is mintaszerű, ugyanazok a szűrővizsgálatok érhetők el, mint máshol a világon.

Magyarország regionális összehasonlításban nem áll rosszul a rákbetegségek és rákhalálozás arányát tekintve. Az Eurostat 2014-es adata szerint az összhalálozásnak a rákhalálozás 25 százalékát teszi ki, ez az arány Magyarországon is.

A szűréseken való részvétel azonban alacsony, sok esetben már nagyon előrehaladott rákbetegséggel fordulnak orvoshoz az emberek. Hozzátették: jó lenne, ha az egészségnevelés tananyag lenne, ám ezt eddig nem sikerült elérni.

HOZZÁSZÓLÁSOK