Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A 2014-es felmérésnél kilencezer embert kerestek fel, a kérdőíves megkérdezésre adott válaszok átfogó képet adnak a 15 éves és idősebb népesség egészségi állapotáról. A különféle betegségek között a legelterjedtebbek a magas vérnyomás, a mozgásszervi betegségek, valamint a szív- és érrendszeri betegségek, ugyanezt mutatják az egészségügyi ellátórendszerből származó morbiditási adatok is.

Magas vérnyomásról a lakosság 31 százaléka számolt be,  95 százalékuk orvos javaslatara gyógyszert szed. A korábbi, 2009-es felmérésnél hasonló volt az arány. A mozgásszervi betegségek közül a megkérdezettek 21 százaléka derék- vagy hátfájástól szenved. Az ízületi kopást 17, a nyaki fájdalmat, illetve egyéb nyaki gerincproblémát 11 százalékuk említette. A csontritkulás inkább az idősebbeknél, azon belül is inkább a nőknél jelentkezik. Míg a 15 év felettiek 6 százalékát, az 55 év feletti nőknél már 24 százalékot érint a csontritkulás.

Forrás: KSH

A felnőtt lakosság csaknem fele elégedett a fogai állapotával, minden ötödik válaszoló viszont kifejezetten rossznak értékeli fogait. A legfiatalabbak túlnyomó részének (88 százalék), a nyugdíjaskorúak alig több mint negyedének egészséges a fogazata. A lakosság kétharmadának van legalább egy tömött foga. Szintén magas, 60 százalék, azoknak az aránya, akiknek van hiányzó foga fogpótlás nélkül, de a lakosság csaknem harmadának jelenleg is van kezeletlen szuvas, lyukas foga.

Forrás: KSH

Krónikus betegségről a magyar felnőttek 55 százaléka számolt be, de ez nem minden esetben akadályozza a mindennapi életvitelüket, mert ezzel együtt is sokan érzik magukat egészségesnek, vélhetően azért, mert megfelelő kezeléssel, rendszeres gyógyszerszedéssel általában panaszmentesek.

A korlátozottság előfordulása az előző egészségfelmérés óta a férfiak körében csökkent nagyobb mértékben: mintegy 10 százalékponttal többen állították azt, hogy egyáltalán nem érzik magukat korlátozva, de a nők körében is javult az arány, főleg a mérsékelten korlátozott kategóriában, míg a súlyosan korlátozottak aránya mindkét nem esetében (0,6 százalékponttal) nőtt.

Látási nehézségekkel küzd a felnőtt népesség fele, a férfiak 41, a nők 58 százaléka szemüveget vagy kontaktlencsét visel. A hallásproblémák előfordulása 7-8 százalék körüli. Mozgásproblémája a felnőtt lakosság 18-20 százalékának van. A 65 évesek és idősebbek körében sok esetben már az önellátással kapcsolatos tevékenységek is gondot okoznak.

Forrás: KSH

Az önellátási problémákkal küzdők 55 százaléka vesz igénybe segítséget a tevékenységek közül legalább egyhez, a férfiak és a nők azonos arányban. A bevásárlási nehézség a legnagyobb arányban előforduló probléma: a megkérdezettek 38 százaléka csak kisebb-nagyobb nehézséggel vagy egyáltalán nem tudja megoldani. A pénzügyek intézésében az idősek 78 százaléka kompetensnek érzi magát. A 65 éves és idősebbek korcsoportjába tartozóknak 9,2 százaléka házi segítség- nyújtási szolgáltatásban részesül.

Mennyit tehetünk egészségünkért?

A válaszadók négyötöde, mindkét nem közel azonos mértékben ért egyet azzal, hogy a genetikai, biológiai adottságokon túl az egészség megőrzésének kulcsa, ha magunk is teszünk érte, vagyis az egészségtudatos életmód. Az arányok az öt évvel korábbi felmérés óta, főleg a nőknél, jelentősen javultak, egyre többen vannak tisztában - legalábbis elméletileg - a mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megelőzés és a szűrővizsgálatok fontosságával. A legfeljebb 8 évfolyamot végzettek 66 százaléka, a felsőfokú végzettségűek 93 százaléka tartja úgy, hogy egészségünk megőrzéséért magunk is felelősek vagyunk.

Kép: Forrás:KSH

A felmérés szerint a lakosság jelentős része rendszeresen részt vesz szűrővizsgálatokon, ellenőrizteti vérnyomását, vércukor- és koleszterinszintjét. A lakosság 30 százaléka kapott élete során influenza elleni védőoltást, 39 százalékuk a felmérést megelőző egy évben.

Inkább a férfiak dohányoznak

Az ELEF 2014-es adatai szerint a felnőtt lakosság 29 százalék dohányzik, szemben a 2009-es 31 százalékos aránnyal. A két nem dohányzási szokásai közötti különbség jelentős, és kismértékben nőtt is 2009-hez képest: a nőknek csak kevesebb mint negyede, a férfiaknak viszont egyharmada tartozik a rendszeresen dohányzók körébe.

Forrás: KSH

A férfiaknál a fiatal felnőtt korcsoportban (18-34 évesek) csaknem kétszer akkora arányban dohányoznak, mint a fiatalkorúak. A 42 százalékos arány jelentős növekedés a 2009-es 36 százalékhoz képest. A középkorúak körében 2000 óta mindkét nem esetében csökkent a dohányzók aránya. A fiataloknál a 2009-es csökkenés úgy tűnik, csak látszólagos volt, mert 2014-ben mindkét nem esetében magasabb arányban dohányoznak, mint 2009-ben: a férfiaknál 5,5, míg a nőknél 2,9 százalékpontos az emelkedés.

Nőtt a "nagyivók" köre

A lakosság mintegy harmada azt állítja magáról, hogy soha nem fogyaszt alkohol tartalmú italokat - a nők több mint kétszer akkora arányban vallják magukat absztinensnek (40 százalék), mint a férfiak (18 százalék). Korosztályok szerint vizsgálva a fiatalkorúak (15-17 év közöttiek) és a legidősebbek (65 év felettiek) tartoznak legnagyobb arányban ebbe a kategóriába, míg a legkevésbé önmegtartóztatóak ezen a téren a 18-34 év közöttiek. Összességében a teljes felnőtt lakosság 5,4 százaléka sorolható a nagyivók közé a bevallott értékek alapján. Ez kismértékű emelkedés a 2009-ben becsült 4,6 százalékhoz képest.

Forrás: KSH

Súlyos kérdések

Bár sokan hajlamosak kizárólag genetikai okokkal magyarázni a túlsúlyt, az alapvetően életmódbeli tényezőkre, a nem megfelelő táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethető vissza. A lakosságnak csaknem fele többnyire ül vagy áll a munkája során (ebbe nemcsak a munkaerőpiacon betöltött szerep számít bele, hanem az egyéb munkajellegű tevékenységek is, mint például a házimunka, a család ellátása, a tanulás). A passzivitás a nőket nagyobb mértékben jellemzi, mint a férfiakat, míg a tényleges fizikai megerőltetést jelentő munkavégzés inkább férfi sajátosság, a nőknek csak minimális hányadát érinti. Kevés és ritka a szabadidős, kifejezetten sportjellegű testmozgás is, a lakosság kétharmada (67 százaléka) nem sportol még napi 10 percet sem.

A 15 éves és idősebbek túlnyomó többsége (96 százaléka) naponta fogyaszt valamilyen zöldséget és/vagy gyümölcsöt. A naponta több alkalommal fogyasztók aránya is viszonylag magas, a teljes lakosság kétharmada. A nők 72, a férfiaknak viszont csak 62 százaléka eszik naponta többször zöldséget, gyümölcsöt. Életkori eltérések is akadnak: a legidősebbek 79, a legfiatalabbaknak csak 60 százaléka tartozik a rendszeresen több adagot fogyasztók közé.

Önbevallás alapján - ez az előző felmérés szerint jelentős alábecslést takar -, a teljes lakosság több mint fele (54 százaléka) túlsúlyos, elhízott. A férfiaknál magasabb ez az arány (61 százalék), mint a nőknél (48 százalék), ám a 2009-es tapasztalatok szerint a nők hajlamosabbak arra, hogy a valósnál kisebb testtömeget valljanak be - jegyzi meg a KSH.

A legfiatalabb korosztályban (15-17 évesek) még inkább a túlzott soványság jelent gondot, főleg a lányoknál, akiknél csaknem minden negyedik tartozik ebbe a kategóriába, míg 12 százalék túlsúlyos-elhízott. A hasonló korú fiúk egy részénél (17 százalék) szintén jelen van a soványság, ugyanakkor 22 százalék már túlsúlyos-elhízott.

Forrás: KSH

Az időbeli összehasonlítás (a 2000-ben és a 2003-ban végzett OLEF, illetve a 2009-es ELEF adataival való összevetés) azt mutatja, hogy a túlsúlyosak és elhízottak együttes aránya középkorú és az idősebb férfiak körében egyértelmű nőtt, a középkorú nőknél inkább visszaesett, míg az idősebb nőknél stagnált. A fiatal férfiaknál enyhe visszaesés, a fiatal nőknél pedig kismértékű emelkedés volt jellemző.

Elégedettebbek vagyunk

A lakosság elégedettsége 2009 óta kismértékben javult: a kórházakat és a fogorvosokat ugyan valamivel rosszabbra értékelték, a háziorvosok megítélése csaknem azonos a korábbival. Nőtt az elégedettség a mentőszolgálat, az otthoni ápolás, változatlan a betegszállítás és a járóbeteg-ellátó intézményekben dolgozó szakorvosok tevékenységével kapcsolatban.

Forrás: KSH