BUX
38489

Mi dobta meg az MNB tartalékait januárban?

A devizatartalék januári emelkedése mögött alapvetően az ÁKK Zrt. adósságkezelési tevékenységéhez kapcsolódó tételek, a piaci árfolyamok változásából adódó átértékelődési hatások, illetve az EU-transzferek nagymértékű tartaléknövelő hatása áll - közölte a Portfolio kérdésére a jegybank.

Napi.hu, 2015. február 9. hétfő, 14:58

Látványosan, 3,65 milliárd euróval 38,23 milliárd euróra ugrottak januárban Magyarország nemzetközi tartalékai. A részletes adatok szerint január során a devizakövetelések 1,5 milliárd eurós, illetve az egyéb követelések 2,1 milliárd eurós növekedést mutattak.

A nagymértékű tartalék-emelkedés mögött egyrészt a rendkívül felfutó, Brüsszel felől folyósított nettó EU-transzferek húzódhattak meg (devizakövetelések ugrása). Emellett az ECB mennyiségi lazításának drasztikus eurózóna állampapír hozamcsökkentő hatása is ezt okozhatta. Utóbbi ugyanis az euróban denominált tartalékelemek azon részén, amelyeket eurózónás állampapírokba fektettek, jelentős (nem-realizált) árfolyam-nyereséget érhetett el. Ugyanígy az intenzív amerikai és egyéb fejlett piaci kötvényhozam csökkenés (árfolyam-emelkedés) szintén növelhette a tartalékainkat

Az ÁKK adósságkezelési tevékenysége is tartalék-növelő hatással járt, amely mögött feltehetően az euróalapú inflációkövető kötvény (PEMÁK), illetve a mostanában vitákat generáló letelepedési államkötvény értékesítéséből befolyt devizabevételek húzódhatnak meg (amelyek szintén a devizaköveteléseket növelhették).

A januári frankerősődésen önmagában a jegybank nem profitál, mivel minden más devizában lévő kitettséget euróra cserél. Az MNB árfolyamkitettséget továbbra is csak euróban vállal: az egyéb deviza/euró keresztárfolyam kockázatát derivatív eszközökkel fedezi - válaszolt a jegybank a portál kérdésére.