Mi kerülhet Magyarország bizonyítványába?

A következő hetekben két nagy hitelminősítő ismerteti legfrissebb elemzését a magyar gazdaságról. Bár a felminősítés mellett szólnak érvek, inkább egy későbbi jobb osztályzatnak megágyazó pozitív kilátást rendelhet a magyar osztályzat mellé a Moody’s és a Fitch Ratings - véli Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
Domokos László, 2017. október 5. csütörtök, 17:15

A korábban kiadott menetrend szerint október 20-án pénteken mond újból véleményt a magyar gazdaságról a Moody's, majd november 10-én pedig a Fitch Ratings. Most még nem várható felminősítés - írja elemzésében Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Jelenleg mindhárom nagy hitelminősítőnél (S&P, Moody's, Fitch Ratings) a befektetési kategóriában, de annak legalacsonyabb szintjén - azaz a bóvli szint felett eggyel - van Magyarország. Az S&P-nél BBB mínusz az osztályzat, amelyre pozitív kilátás vonatkozik. Az S&P idén augusztusban módosította a korábbi stabil kilátást pozitívra.

A Moody's Baa3, a Fitch Ratings pedig BBB mínuszban tartja nyilván a magyar gazdaságot, mindkét osztályzatra a stabil kilátás van érvényben. Várhatóan ezt módosítják majd október 20-án és november 10-én pozitívra.

Bár a hitelminősítők megtehetnék, és több magyar makroadat alapján szóba jöhetne az is, hogy kilátásjavítás nélkül felminősítik Magyarországot, várhatóan nem ez lesz a menetrend. Egyrészt ritkán csinálnak olyat, hogy kihagyják stabil kilátásról pozitívra történő változtatást és egyből magasabb kategóriába sorolnak egy országot. (Igaz, erre is volt példa, a Standard&Poor's hitelminősítő pont a magyar osztályzattal csinálta ezt 2016-ban.) Németh szerint a fontosabb ok, hogy a két cég óvatos marad, ezért most csak a kilátáson javít. Egy esetleges felminősítéssel ugyanis várnak a jövő évi választások miatt. Elsősorban arra kíváncsiak, hogy milyen gazdaságpolitikai lépések és irányvonalak várhatóak a következő években.

Az elemző szerint azonban a negatívumokra is kitérnek majd a hitelminősítők. Többek között arra, hogy a GDP gyorsulásában az uniós forrásokon alapuló fejlesztések kiemelkedő szerepet játszanak. Már korábban is utaltak arra, hogy az átláthatóságon lehetne mit javítani. Szintén negatívumként hozhatják fel, hogy a kamatkiadások nélküli, az úgynevezett elsődleges egyenleg és a strukturális egyenleg is romlik, ez pedig mindenképpen kockázatot jelent.

Új elemzésekben szólhatnak az adósságszerkezetről is. Egyfelől a teljes adósságon belül a devizaarány csökkent, amit kedvezően értékelhetnek. Ugyanakkor problémásnak tarthatják, hogy a magyar állampapírok átlagos futamideje nem nő - ugaz az állam törekszik erre.

HOZZÁSZÓLÁSOK