BUX
38657

Mi lesz a hiánnyal a második félévben? Elemzői vélemények

A PM szerdán közzétett hiányprognózisa kapcsán az Erste elemzője úgy véli, kérdéses, hogyan sikerül produkálni a második félévben az egyensúly közeli költségvetési mérleget. Az IEB szakértője túlzottan optimistának tartja a tárca előrejelzését.

Ádám Viktor, Csernátony Csaba, 2006. április 19. szerda, 14:53

Nem lepett meg senkit a PM hiányprognózisa, hiszen ez már a harmadik év, amikor a deficit a félév végére megközelíti az éves előirányzatot - kommentálta a tárca számait Nyeste Orsolya. Az Erste Bank elemzője szerint valószínűleg tényleg a minisztérium által közöltnek megfelelően fog alakulni a hiány II. negyedévi lefutása. Hozzátette: a nagy kérdést a II. félév jelenti, ugyanis ott egyensúly közeli költségvetési mérlegre volna szükség, márpedig tavaly is csak egyszeri tételekkel sikerült ezt elérni. Ha nem lesznek pótlólagos intézkedések, nem feltétlenül tartható a második félévi hiánycél.


Miután az elemzők csak a pénzforgalmi hiányadatokból tudnak kiindulni, csak valószínűsítik, hogy nem tartható a GDP 6,1 százalékában meghatározott, eredményszemléletű deficitterv - fogalmazott a szakember.


 


Túlzottan optimista a PM prognózisa - vélekedett Hegedűs Csaba. Az Inter-Európa Bank elemzője szerint a most visszavett hiánycél nem tartható. Arról, hogy a tervezettnél mennyivel lesz magasabb a végleges deficit, pontos számokat egyelőre nem mondott a szakértő. A márciusi óriási hiánytöbblet miatt válaszínűsíthető, hogy a későbbiekben is lesz olyan hónap, amikor a tervezettnél nagyobb lesz a deficit. Hegedűs Csaba úgy véli, hogy a pénzügyi tárca ragaszkodik a célhoz, s csak végső esetben lesz hajlandó módosítani az éves tervet. Az őszi önkormnyzati választások miatt sem várható, hogy a PM bevallaná, hogy nem tartható a deficitcél - tette hozzá.


 


Nyeste Orsolya úgy véli: egyrészt azt kellene kitalálnia a kormánynak, miképp lehetne a hiányt gyorsan csökkenteni úgy, hogy az idei deficitterv hiteles legyen a piac számára. Másrészt a költségvetésben olyan strukturális átalakításokra van szükség, amivel meg lehetne akadályozni a hiány folyamatos újratermelődését. Az Erste elemzője szerint a fő problémát az jelenti, hogy a költségvetés rossz szerkezetben szedi be a bevételeit, és azokat rossz szerkezetben is költi el. E szerkezeti problémák miatt is tágul folyamatosan a bevételek és kiadások közötti rész, ám ezek megoldása hosszabb távú feladat lesz - fogalmazott. Szerinte a piac türelmes és bízik abban, hogy a fiskális konszolidáció mellett szerkezeti javításokra is sor kerül.


 


A jegybank várhatóan akkor tesz konkrét lépeseket, ha az euró árfolyama tartósan 270 forint fölé emelkedik. Ebben az esetben kamatemelés lehet a válasz a forintgyengülésre, ám a szigorítás mértékéről egyerelőre korai lenne nyilatkozni - mondta az IEB elemzője.


Mások Járai Zsigmond mai kijelentése nyomán úgy vélték: csak találgatni lehet, hogy a jegybankelnök miért most állt elő azzal, hogy amennyiben az inflációs célt veszélyeztető forintgyengülés esetén cselekednie kellene a monetáris tanácsnak, nem biztos, hogy a testület tagjai hasonlóan ítélnék meg a helyzetet. Megfigyelők arra hívják fel a figyelmet, hogy az MNB első embere már a monetáris tanács bővítése idején is jelezte nemtetszését.