BUX
38228

Mi lesz a magyar gazdasággal és a forinttal? - Itt az új prognózis!

A Pénzügykutató Zrt. szerint idén lassabb tempóra vált a magyar gazdaság, ráadásul sem a növekedés, sem az egyensúly még nem fenntartható.

Domokos László, 2015. március 25. szerda, 10:29

A magyar gazdaság növekedési üteme idén már mérséklődik: a tavalyi 3,6 százalék után 2,4 százalék következik - derül ki a Pénzügykutató Zrt. legújabb prognózisából.

A kutatók szerint jó hír, hogy úgy indult be több év után a növekedés, hogy közben a pénzügyi egyensúly nem borult fel. Ebben az évben azonban csökken a beruházások dinamikája, a növekedési hitelprogram ellenére sem várható a magánszektor beruházási kedvének és a bankok hitelezési hajlandóságának érdemi erősítése, a bankok elszámoltatása miatti növekedési többletet ellensúlyozza a hitelezési képesség romlása. Így a tavalyi 14 százalék idén várhatóan csupán 3 százalékkal nőhet a beruházások volumene.

Az előrejelzés szerint az infláció a tavalyi mínusz 0,2 százalék után mínusz 0,4 százalék lehet, míg a jegybanki alapkamat az év végén 1,8 százalék lesz, az államadósság pedig a GDP 76,2 százaléka. A Pénzügykutató szerint az euró év végén 310 forintba, a dollár pedig 295 forintba kerül majd.

A költségvetés hiánya a GDP 2,3 százaléka után 2015-ben 2,6 százalékra nőhet, de ehhez az is kell, hogy az országvédelmi alapot ne költsék el.

A friss értékelés szerint a belső egyensúly megőrizhető, ám ezt a kormányzat továbbra is a gazdaság jövőjét romboló intézkedésekkel teszi. Mindez megnehezíti a felzárkózást segítő növekedési pálya és az egyensúly fenntartását, miközben egyre nagyobb áldozatokat követel a magyar társadalomtól.

A magángazdaság még nem éledt fel, így nincs meg a beruházások stabil hajtóereje - mondta Várhegyi Éva kutató, az előrejelzés szerkesztője. A magyar siker viszonylagosságát az is jól jelzi, hogy csak mostanában éri el a gazdaság a válság előtti, 2008-as szintet. A foglalkoztatás egyelőre nem képes tovább érdemben javulni: a versenyszféra létszáma csupán egy százalék körüli mértékben nőhet, így a Pénzügykutató a tavalyi 7,7 százalék után 8 százalékos munkanélküliségi rátával számol.

Veszélyes lehet az infláció tartós alultervezése

Utoljára az ötvenes évek elején volt folyamatos árcsökkenés a magyar gazdaságban, amikor az intézkedéséket május 1-re időzítették - mondta Petschnig Mária Zita. A kutató szerint most természetesen más a helyzet, a rezsicsökkentést több más - külső és belső - tényező is kiegészítette. Igaz, hogy a kormányzat sok más intézkedése az árakat felfelé nyomta: bérkiáramlás, adóemelések, munkaerőpiac felhigítása, laza monetáris politika.

A KSH által közölt meglepően magas tavalyi folyó áras GDP.-növekedés kapcsán Petschnig meglepetését fejezte ki, amit egyelőre nem ért.

Véleménye szerint a defláció fő veszélyei közül nem érvényesül és a közeljövőben sem érvényesül a kereslet-visszafogó hatása, sőt a lakosság jövedelempozíciója javulása elhalasztott fogyasztással találkozik. A másik oldalon azonban a kormány immár harmadik éve felültervezett inflációs becslésekkel áll elő, ami komoly bérnyomást eredményez és a fajlagos bérköltség emelkedését okozza. A folyamat nyertesei a nyugdíjasok is, ám ez komoly nyomást jelent a nyugdíjkassza számára.

Brókerbotrányok: ki jár igazán pórul?

A brókerbotrányok és a kapcsolódó bankcsődök nyomán az OBA és a Beva együttesen mintegy 300 milliárd forint terhet vehet a nyakába - mondta Várhegyi. Jó néhány önkormányzat került bajba - a korábbi tapasztalatok alapján várható, hogy a kormány beszáll a helyhatóságok kárának enyhítésébe.

Hosszabb távon mindez rosszat tehet a megtakarítási hajlandóságnak. A kutató szerint a jegybank meglehetősen rosszul tálalta az ügyet, sokkal átgondolatabban és hitelesebben kellene fellépnie - mondta lapunk kérdésére a közgazdász.

Mindez azért fontos, mert pénzügyi pánik könnyen keletkezhet és tovaterjedhet. A készülő szigorítás pedig kapcsán úgy fogalmazott: nyilvánvalóan nem igaz az a kormányzati érv, hogy túl enyhe volt a szabályozás. A túlszabályozott befektetési piacnak két komoly hátránya van: a magas költség és a csökkenő versenyképesség.