Elővigyázatossági megállapodást (Precautionary Credit Line, PCL) kíván Magyarország az IMF-fel kötni, amelyet a lehető legnagyobb kockázatfellépés esetén lehetne felhasználni, akkor, ha az eurózóna válsága a láthatónál is jobban mélyül - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az m1 A Lényeg című műsorában vasárnap este.

Arra a kérdésre Matolcsy, hogy nincs-e szándékában lemondani, úgy válaszolt: "arról semmiképpen nem mondok le, hogy meggyőzzem képviselőtársaimat és az ellenzéki pártokat arról, hogy Magyarország sikeres pénzügyi gazdaságpolitikát folytat."

Tervezhető menekülési út

Az Európai Unió, a Valutaalap, a Világbank és az EBRD is üdvözölne egy olyan közös megoldást, amely egy világos, áttekinthető, tervezhető "kimenekülési út" lenne a devizaválságból a bankok, a kormány, a devizahitelesek, a vállalkozók és az önkormányzatok számára - hangsúlyozta Matolcsy György a Lényeg című műsorban.

Matolcsy említette, hogy péntek délután kapták meg a bankszövetség elnökségének "szép nagy csomagját" a devizahitelesek ügyében. Mint mondta, ebben 6-8 megfontolásra érdemes eszközt javasolnak, amelyekről a kormány a következő két hétben kialakítja a véleményét.

Nincs szükség a nem ortodox gazdaságpolitika megváltoztatására

Magyarország pénzügyi védőhálót szeretne, egy olyan biztosítékot, olyan pénzügyi hitelkeretet, amely nem növeli az államadósságunkat, mint ahogy történt az a 2008-as kölcsönszerződéssel, amikor újból megugrott az ország államadóssága. Arra nincs szükség, hogy a gazdaságpolitikán változtassanak - fogalmazott Matolcsy.

A valutaalap elismeri, hogy három százalék alatt lesz a deficit, ha a költségvetésben elkülönített 300 milliárd forintnyi tartalékokat is beszámítják. Az IMF az a kockázatot látja, amit a kormány is lát, hogy a hazai növekedés nem lesz annyi, amennyire tervezzük - tette hozzá.

A kormányváltás után azért nem kértek újabb hitelkeretösszegeket, mert ez azt jelentette volna, hogy az elmúlt 18 hónapban egyetlen olyan lépést sem tehettek volna meg, amely szokatlan, merész, bátor. "Nem vezethettünk volna be bankadót először az Európai Unióban (...), nem vethettünk volna ki krízisadókat (...), nem alakíthattuk volna át a magánnyugdíjpénztárat, amely döntő, lényeges eleme annak, hogy pénzügyi egyensúlyban vagyunk" - mutatott rá.

Az ortodox eszközök közé sorolta, hogy a nyugdíjakat kellett volna elvenni, több százezer magyar kisvállalkozót kellett volna megsarcolni, a szociális rendszert totálisan szét kellett volna verni. Mindezek elhagyása eredményezte a pénzügyi egyensúlyt, azt, hogy az unió átlagával növekszik Magyarország, valamint a foglalkoztatást bővülését, a 10 százalék alatti munkanélküliséget, és hogy már nem zuhan a fogyasztás.

Arra a kérdésre, hogy ez a pénzügyi egyensúly eddig hány forintba került, úgy válaszolt: "nagyjából 4000 milliárd forintot tudtunk és tudunk felhasználni ebben a politikai ciklusban Magyarország pénzügyi egyensúlyának megteremtésére".

Miért van szükség az IMF-re?

A növekedési fordulathoz egy olyan pénzügyi védőhálóra van szükség, amely megvédi Magyarországot az eurózóna látható, mélyülő válsága ellen, de nem növeli az államadósságunkat - indokolta a nemzetgazdasági miniszter az IMF-fel tervezett új típusú együttműködés szükségességét .

Azért van szükség az IMF-re, mert helyreállítottuk a pénzügyi egyensúlyt, és fordulóponthoz érkeztünk. "Az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e növekedni" - mondta Matolcsy.

A műsorban idézték a miniszter hét eleji, az országgyűlésben elhangzott szavait, amikor azt mondta: "azért sem lehet az IMF-re hangolni, mert mélyen elleneznek minden olyan programot, magyarországi döntést, amely kihozza a bankok csapdájából az embereket. Úgyhogy ez a hárombetűs intézmény minden egyes intézkedésünket ellenzi, így hát ha nem is rá, hanem ellene hangoljuk a kormányzati politikát."

Arra a kérdésre, hogy mi történt azóta, Matolcsy György kijelentette: "megnyertünk egy nagyon fontos csatát, mind az Európai Unió bizottsága, mind a Nemzetközi Valutaalap Magyarországon tárgyaló küldöttsége elismerte, hogy Magyarország helyreállította a pénzügyi egyensúlyt, hogy 2012-ben (...) 3 százalék alatti költségvetési hiánnyal zár." "Csatát nyertünk, olyan eszközökkel, amelyeket egyébként bíráltak partnereink", helyreállítottuk a pénzügyi egyensúlyt, és most már senki nem kérdőjelezi meg, hogy Magyarország stabil, egyensúlyban lévő költségvetéssel rendelkezik.