Az NGM az MTI-nek cáfolta, hogy a jegybanki tartalékból finanszírozná az 180-200 milliárdra rúgó megyei önkormányzati adósság konszolidálását. Az azóta az NGM kiadott egy újabb közleményt, amelyben újra cáfolja, hogy a jegybankot kvázi megerőszakolva konszolidálnák a megyei önkormányzatok adósságát. Piaci alapon viszont - az MNB együttműködésével és egyetértésével - erre még is sor kerülhet.

A közlemény általánosságokban fogalmazva elmondja, hogy "Az államadósságot az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) kezeli: forint és devizaforrásokból újítja meg a lejáró adósságelemeket. A forintadósság törlesztése egyszerűen az így bevont forrásokból történik, míg a devizaadósság visszafizetése többféle módon valósulhat meg: forintból vagy az ÁKK devizaeszközeiből. Ez utóbbi esetben az állam (ÁKK) devizát vásárol az MNB-től, aminek hatására első lépésben a devizatartalék csökken".

Hozzáteszi: "Az MNB a saját devizatartalék-kezelési stratégiájának keretében később szükség szerint feltölti a devizatartalékát a kívánatos szintre. Az MNB - saját céljaival összhangban - vesz részt ezekben a műveletekben, az ezzel kapcsolatos döntéseket az ÁKK-val és az NGM-mel egyeztetve, de teljes mértékben önállóan hozza meg".

A dokumentum kitér arra is, hogy "Amennyivel csökken az állami devizavásárlás miatt a devizatartalék, éppen ugyanannyival csökken a tartalékigény is, hiszen a hitelvisszafizetés miatt a rövid lejáratú külső devizaadósság is csökken. A devizatartalék pedig részben éppen ennek a 'fedezésére', biztosítására szolgál."

A közlemény emlékeztet arra, hogy "Mivel az átvállalt önkormányzati adósság mintegy 77 százaléka devizaadósság, így természetesen az önkormányzati adósság törlesztésekor is lényeges kérdés a deviza beszerzése" - vagyis nagyon is valószínű, hogy a kormány szeretné bevonni a jegybankot az önkormányzatoktól átvett (deviza)adósság csökkentésbe.