Bár a 2015-ös minimálbérről szóló tárgyalások még zajlanak a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók között, a költségvetés és az adótörvények ismeretében a kormány már lényegében eldöntötte a kérdést, és ez alapján nem várható jelentős emelés jövőre - véli a Policy Agenda.

A szakszervezetek tíz százalékot szeretnének

A szakszervezetek azonban karakteres álláspontot vettek fel, amelynek célja, hogy a minimálbér középtávon érje el a létminimum értékét. A szakszervezeti oldal azt hangsúlyozza, hogy a dolgozói szegénység olyan mértéket öltött, amelyet csak radikális lépésekkel lehet kezelni. A Policy Agenda által korábban végzett számítások szerint mintegy egymillió ember keres a létminimum összegénél is kevesebbet - azaz a nettó jövedelme annyira sem elegendő, hogyha egyedül élne, akkor a KSH szerint számított létfenntartás költségeit fedezni tudja.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Liga felvetése szerint középtávon (3-4 éven belül) a minimálbér nettó értékének el kellene érnie a létminimum összegét. Ez alapján 2018-ig minden évben átlagosan 10 százalékkal kellene növekednie a legkisebb bér nettó összegének.

És mi van a környező országokban?

A környező országok a gazdasági válság okozta társadalmi sokkra egészen más választ adtak, mint a magyar kormány.

A gazdasági válság kitörésekor a magyar minimálbér nettó összege 56 190 forint volt havonta, ez hat év alatt mindössze 18 százalékkal nőtt. Mindez úgy történt, hogy a minimálbér bruttó értéke 47 százalékkal emelkedett. A legkisebb keresetűeknél ugyanis az egykulcsos adórendszer hatására (kivezették az adókedvezményeket) az adó- és járulékbevételek többszörösével nőttek, mint a dolgozóknak járó bér.

E lépések hatása folyamatosan érződik a bérrendszerben. Miközben a kutatók által vizsgált országok közül a negyedik helyen állunk a bruttó minimálbér növekedésében, addig a nettó értéket nézve már csak Csehország áll rosszabbul nálunk.

Minimálbér változása (2014. dec./2008. dec., változás, százalék)
OrszágBruttó minimálbérNettó minimálbér
Bulgária5555
Csehország62
Horvátország1028
Lengyelország4963
Magyarország4718
Románia6760
Szlovákia3131
Szlovénia3442
Forrás: Policy Agenda

A kutatók azt is megnézték, hogyan alakult a minimálbér a szegénységi mutatókhoz viszonyítva. Mivel az EU nem a létminimumot használja a társadalmi szegénység mérésére, hanem a szegénységi küszöböt, ezért ehhez viszonyították a környező országokban és Magyarországon alkalmazott minimálbért.

Eszerint 2008-ban a magyar nettó minimálbér 1,6 százalékkal haladta meg a szegénységi küszöböt, és ezzel a vizsgált nyolc ország közül a harmadik helyen álltunk. Majd 2014-re ez az arányszám 1,5 százalékra csökkent, és már két hellyel hátrébb csúsztunk a listán. Ennél szembetűnőbb a változás dinamikája - vélik a kutatók, akik szerint csak Csehország és Szlovákia bánt rosszabbul a legkisebb keresetű dolgozóival. Míg Magyarországon lényegében a szegénységi küszöb határán van a minimálbér, és onnan hat év alatt nem tudott elmozdulni, addig a horvátok, szlovének és a lengyelek jelentős javulást tudtak elérni.

A nettó minimálbér és a szegénységi küszöb aránya (százalék)
Ország20082014*
Bulgária8193
Csehország8374
Horvátország92125
Lengyelország108127
Magyarország102101
Románia129145
Szlovákia9791
Szlovénia78102
*a 2013-as szegénységi küszöbértékkel számolva
Forrás: Policy Agenda

Mi a bértárgyalások tétje?

Ha jövőre valóban 3,4-4,4 százalék között lesz a magyar minimálbér-emelés, akkor Csehország és Szlovákia is javít a relatív pozícióján, mivel mindkét országban 8 százalék körüli lesz az emelés mértéke.

A kutatók szerint az Orbán-kormány tudatosan választotta azt az utat, hogy az alacsonykeresetűek bérét igyekszik lent tartani és nem enged egy dinamikus felzárkózást. Az emögötti illúzió az, hogy vonzóbb lesz Magyarország a befektetők számára, az olcsó munkaerő. Csakhogy amennyiben a szakképzettséget nem igénylő "összeszerelő" üzemek jönnének létre, ez az egész magyar bérrendszert mélyre nyomja, és egyre távolabb kerülünk a minimálbér kapcsán a létminimumtól.