BUX
39279

Mi lesz titkos a paksi bővítésben?

A Fidesz védte, az ellenzék támadta a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos szerződések titkosítását a hétfői parlamenti vitában.

MTI, 2015. március 2. hétfő, 20:34

A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló vitában Aradszki András energiaügyi államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházást nemzetbiztonsági, illetve a szellemi tulajdonhoz való jogos védelem miatt kell a törvény erejénél fogva védeni, s semmivel nem tesznek többet, mint hogy bizonyos műszaki, üzleti adatok hozzáférhetőségét korlátozzák.

A fideszes Cseresnyés Péter arról beszélt, hogy a javaslat megágyaz a beruházásnak, s az elavuló erőművi kapacitások miatt szükség van a pótlásra. Úgy vélte: az ellenzék démonizálja a projektet, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy nem általános, hanem a szükséges mértékű titkosításról van szó, ami elősegíti a rugalmasabb, gyorsabb kivitelezést.

Az MSZP-s Tóth Bertalan azt kifogásolta, hogy már a megvalósítási tanulmányok is minősített adatok, azaz 30 évig az sem megismerhető, hogy milyen számításokon, vizsgálatokon alapul a beruházás. Bírálta azt is, hogy a javaslat előrevetíti, hogy csak a bíróságon keresztül lehet adatokat igényelni. Az ellenzéki képviselő szerint vannak olyan üzleti adatok, amelyek az emberekre tartoznak, az orosz hitel árát ugyanis nekik kell befizetni a költségvetésbe.

Párttársa, Heringes Anita pedig úgy értékelt: a kormánynak Paks csak egy üzlet. Azt kérdezte, hogy miért kell titkosítani, hogy kikkel milyen szerződéseket kötnek, milyen összegekre?

A jobbikos Kepli Lajos azt mondta, hogy a beruházást támogatják, mert az ország érdeke, de a titkosításokat nem. Álláspontja szerint "mutyiszag úszik a levegőben", a kormány vérszemet kapott a 10-12 milliárd eurótól. Azt javasolta, hogy az indokolt titkosításokról a nemzetbiztonsági bizottság döntsön, de nem gondolja, hogy például alvállalkozók, ügyvédek munkadíjának ilyen körbe kell esnie. Párttársa, Szilágyi György pedig arról beszélt: az MSZP környékén már megjelentek az "energiavámpírok", azt kérte, hogy a Fidesznél ez ne történjen meg.

A fideszes Tuzson Bence visszafogottságot kért az MSZP-s képviselőktől arra hivatkozva, hogy Józsa István "6,6 milliárd forintot lapátolt ki" Paksról. Ha korrupcióról, kivitt pénzről beszélnek a szocialisták, akkor nézzenek magukba - tette hozzá. Azt is kifejtette: az üzleti, műszaki adatok nem azt jelentik, hogy minden adat titkos lesz, de például a szállítási útvonalak igen. Jelezte: ha egy terrorista megtudná ezeket, akkor veszélyt jelenthetnek. Az emberek biztonsága, a nemzetbiztonság áll a fókuszban - szögezte le a kormánypárti képviselő.

Az LMP-s Schiffer András azt hangoztatta, hogy a paksi paktum önmagában nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztet. A titkosított adatok köre lehet ügyvédi vagy médiamarketing szerződés vagy környezeti információk is - vélekedett, megjegyezve: a kormány nem kívánja, hogy a színfalak mögé lehessen látni. Álláspontja szerint a beruházás nyertesei a nyugati beruházók, a Gazprom és a MET Zrt. lesznek, a vesztesek pedig a jövő generációk.

Aradszki András zárszavában kijelentette: a javaslat arról szól, hogy a beruházást miként lehet biztonságosan, hatékonyan, szűk határidőn belül megvalósítani. A megalapozó törvény azt szolgálja, hogy egyértelmű viszonyokat teremtsen a beruházás, az engedélyezés és a titkosítás kérdéseiben - fejtette ki. Az államtitkár azt kérte az ellenzéki képviselőktől, hogy figyelmesen oldassák el az indítványt, s ha a józan ész kerekedik felül, akkor ők is támogatni tudják majd.