BUX
38588

Mi lesz veled, vállalkozói járulék?

Az előzetes számítások szerint 540-550 ezer vállalkozóra vonatkozik 2005-től a vállalkozóijárulék-fizetési kötelezettség. Ezt vállalkozóként fizetik majd az adóalanyok, de magánszemélyként terheli őket, vagyis nem minősül a vállalkozás költségének, így nem is számolható el.

Böröcz Petra, 2005. január 3. hétfő, 09:50

A NAPI Gazdaság cikke

Zara László adószakértő szerint érthetetlen, hogy a jogszabály megalkotásakor a vállalkozói érdekvédelmi szervezetek miért nem tiltakoztak az ellen, hogy a vállalkozói járulék nem számolható el költségként. A munkavállalók esetében fizetendő munkaadói járulék elszámolhatóságából kiindulva a szakértő úgy véli, hogy indokolt volna a vállalkozói költségek között nyilvántartani a vállalkozói járulékot is. Zara meglehetősen bizonytalannak tartja, hogy mennyien igénylik majd a járadékot, mivel ehhez egyéni vállalkozók esetében a vállalkozás felszámolása, társas vállalkozóknál az alapító okirat módosítása kell.

A jogszabály szerint az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem négy százalékát teszi majd ki ez a Munkaerőpiaci Alapba folyó járulék, amelynek mértéke megegyezik a munkavállalók esetében fizetendő 3 százalékos munkaadói és 1 százalékos munkavállalói járulék mértékével. A pénzügyi tárcánál abból indultak ki, hogy az érintett vállalkozók jellemzően a minimálbér után fogják fizetni a járulékot (a jogszabály a mindenkori minimálbért adja meg a legkisebb lehetséges alapnak), így jövőre 11,2 milliárdos bevételt várnak - mondta lapunknak Nagy Judit, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Ez az összeg az első három negyedév után folyhat be, a negyedik negyedévi penzumot pedig 2006 januárjában fizetik be az érintettek.

A külön gyűjtött alapból először 2006-ban igényelhetnek vállalkozói járadékot az arra jogosultak; a biztosításmatematikai számítások szerint az alap éves forgalmi egyenlege 2010-ben fordul át negatívba. A tárca szakértői egyéb adat híján a jelenlegi munkanélküliségi rátából indultak ki, a valós gyakorlat azonban már csak a jogosultsági feltételekből adódóan is ettől eltérő lehet. Az egyéni vállalkozók esetében ugyanis a feltételek között szerepel a vállalkozói igazolvány visszaadása is, társas vállalkozások esetében pedig többnyire a társaság alapító okiratának módosításával kell járnia a járadék igénylésének, mivel a munkanélküli vállalkozó nem lehet a társaság beltagja vagy ügyvezetője - mondta Nagy. A járadék mértékének számítása megegyezik a munkavállalóknál ismert munkanélküli-segély számításának módjával, a havonta kapható összeg minimuma így 22 230, maximuma 44 460 forint lenne 2005-ben. A szaktárca átlagosan havi 37-38 ezer forintos járadékösszeggel számolt igénylőnként.

A járulék befizetésének módjáról egyelőre nincsenek pontos információk (a fizetési kötelezettségnek első ízben 2005. április 12-éig kell eleget tenni), az mindenesetre biztos, hogy az APEH egy újonnan létrehozott számlára kéri a befizetéseket, a járulékkal kapcsolatos bevallást pedig az szja-bevallásban lehet majd benyújtani. Nagy Judit szerint lesz mód a kötelezettséget a vállalkozói számláról teljesíteni, amennyiben az adózó rendelkezik ilyennel. A közelmúltban azonban felmerültek további lehetőségek: a járulék lakossági folyószámláról való vagy csekken történő befizetése. Az adóhatóság lapunk érdeklődésére reagálva jelezte, hogy a járulékkal kapcsolatos végrehajtási rendelet a közeljövőben lát napvilágot.
Zara László adószakértő szerint érthetetlen, hogy a jogszabály megalkotásakor a vállalkozói érdekvédelmi szervezetek miért nem tiltakoztak az ellen, hogy a vállalkozói járulék nem számolható el költségként. A munkavállalók esetében fizetendő munkaadói járulék elszámolhatóságából kiindulva a szakértő úgy véli, hogy indokolt volna a vállalkozói költségek között nyilvántartani a vállalkozói járulékot is. Zara meglehetősen bizonytalannak tartja, hogy mennyien igénylik majd a járadékot, mivel ehhez egyéni vállalkozók esetében a vállalkozás felszámolása, társas vállalkozóknál az alapító okirat módosítása kell.