Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
Az ÁNTSZ szerint a laikusok nem képesek a részletes adatokat értelmezni, megijednek, és akkor is elkerülnék a több kórházi fertőzésről beszámoló intézményeket, ha ott kaphatnák meg a számukra szükséges legmagasabb szintű ellátást. Ezért közlik országosan összesítve, meglehetősen érthetetlen módon az egészségügyi ellátással összefüggésben keletkező fertőzések számait.
Részletes, intézmény szintű adatokkal tehát nem rendelkezünk a kórházi fertőzésekről, és azok miatt bekövetkező halálozásokról, arról viszont pontos Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatok tanúskodnak, hogy a magyar kórházak hány esetben kértek az elmúlt években vérmérgezés gyanúja miatt laboratóriumi vizsgálatot. (Ilyenkor a lázas állapotban levett vért tenyésztik steril körülmények között, hogy kimutassák az oxigént igénylő, aerob és az oxigént nem igénylő, anaerob baktériumokat.
2008-ban 2269 aerob és 1242 anaerob haemokultúra vizsgálatra került sor, azaz összesen 3511 esetben merült fel vérmérgezés klinikai gyanúja. A vizsgálatok száma ezt követően folyamatos növekedést mutatott, 2015-ben már 4696 aerob és 3390 anaerob haemokultúra vizsgálatra került sor, azaz összesen 8086 esetben merült fel vérmérgezés gyanúja, ez 8 év alatt 230 százalékos növekedés.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
Műtét, sérülés utáni fertőzések finanszírozási esetszáma
A műtét, sérülés utáni finanszírozási esetszámok az OEP adatai szerint 2008-2015 között 5901-ről 8054 -re nőttek. Szeptikémiát (azaz vérmérgezést) pedig 2008-ban 5796 esetben, 2015-ben viszont már több mint kétszer annyit, 12 117 esetben jelentettek.
Szeptikémia súlyos társult betegséggel finanszírozási esetszáma
Érdekesség, hogy a 18 év alattiaknál észlelt szeptikémia száma a 2008-as 1052-ről 2015-re 957-re csökkent, azaz a kórházi fertőzések számának feltételezett gyarapodása egyértelműen a felnőtt korosztályt érinti.
A magyar kórházakban észlelt fertőzések ellátásra fordított finanszírozás 2008-2015 között 3 milliárd forinttal nőtt, azaz lényegében csaknem megduplázódott.
A kórházban észlelt fertőzések ellátásra fordított finanszírozás
A kórházi fertőzések áttételesen is növelik a kiadásokat, a műtéti komplikációk miatt nő az ápolási napok száma, romlik az ágykihasználtsági mutató, a működés költséghatékonysága. Az érdemi beavatkozást lehetővé tévő területi, régiós, megyei, vagy intézményi adatok pedig nem állnak rendelkezésre, csak az országos összesítés.
A hivatalos állásfoglalás szerint a kórházi fertőzések számának növekedése világtendencia, az ebből fakadó halálozásért pedig leginkább az egyre növekvő életkor és a társult betegségek a felelősek. Világtendenciaként ez igaz lehet, Magyarországon azonban nem nő olyan ütemben a várható életkor, ami önmagában sérülékenyebb betegeket indokolna. Ha nem ez az ok, akkor a rutinszerű működés romlik, tehát maga az egészségügyi rendszer termeli ki azokat a problémákat, amelyeket az amúgy is szűkre szabott finanszírozásból fedezni kell. A továbblépéshez fel kellene ismerni, hogy a kórházi fertőzések száma nagyon fontos minőségi indikátorként (nem véletlenül hozzák nyilvánosságra minden angliai kórházban) alapjául szolgál az intézményekre lebontott intézkedési terveknek. Részletes, közérthető közlése az egész ellátórendszer érdeke.
