Mibe kerül nekünk a kórházi fertőzés?

Hosszú hónapok óta zajlik a vita az egészségügyi ellátással összefüggésben keletkező fertőzések gyakoriságáról és következményeiről, az adatok nyilvánosságra hozásáról. Laikusok által értelmezhető, részletes számok még mindig nem állnak rendelkezésre, az elérhető Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatok azonban egyértelműen jelentős növekedésről tanúskodnak 2008-2015 között.
Napi.hu, 2016. május 4. szerda, 12:01

Az ÁNTSZ szerint a laikusok nem képesek a részletes adatokat értelmezni, megijednek, és akkor is elkerülnék a több kórházi fertőzésről beszámoló intézményeket, ha ott kaphatnák meg a számukra szükséges legmagasabb szintű ellátást. Ezért közlik országosan összesítve, meglehetősen érthetetlen módon az egészségügyi ellátással összefüggésben keletkező fertőzések számait.

Részletes, intézmény szintű adatokkal tehát nem rendelkezünk a kórházi fertőzésekről, és azok miatt bekövetkező halálozásokról, arról viszont pontos Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatok tanúskodnak, hogy a magyar kórházak hány esetben kértek az elmúlt években vérmérgezés gyanúja miatt laboratóriumi vizsgálatot. (Ilyenkor a lázas állapotban levett vért tenyésztik steril körülmények között, hogy kimutassák az oxigént igénylő, aerob és az oxigént nem igénylő, anaerob baktériumokat.

2008-ban 2269 aerob és 1242 anaerob haemokultúra vizsgálatra került sor, azaz összesen 3511 esetben merült fel vérmérgezés klinikai gyanúja. A vizsgálatok száma ezt követően folyamatos növekedést mutatott, 2015-ben már 4696 aerob és 3390 anaerob haemokultúra vizsgálatra került sor, azaz összesen 8086 esetben merült fel vérmérgezés gyanúja, ez 8 év alatt 230 százalékos növekedés.

Műtét, sérülés utáni fertőzések finanszírozási esetszáma



Forrás: OEP

A műtét, sérülés utáni finanszírozási esetszámok az OEP adatai szerint 2008-2015 között 5901-ről 8054 -re nőttek. Szeptikémiát (azaz vérmérgezést) pedig 2008-ban 5796 esetben, 2015-ben viszont már több mint kétszer annyit, 12 117 esetben jelentettek.

Szeptikémia súlyos társult betegséggel finanszírozási esetszáma


Forrás: OEP
A nagyobb méretért kattintson!

Érdekesség, hogy a 18 év alattiaknál észlelt szeptikémia száma a 2008-as 1052-ről 2015-re 957-re csökkent, azaz a kórházi fertőzések számának feltételezett gyarapodása egyértelműen a felnőtt korosztályt érinti.

A magyar kórházakban észlelt fertőzések ellátásra fordított finanszírozás 2008-2015 között 3 milliárd forinttal nőtt, azaz lényegében csaknem megduplázódott.

A kórházban észlelt fertőzések ellátásra fordított finanszírozás



Millió forint/HBCS pontszámx150 ezer forint
Forrás: OEP

A kórházi fertőzések áttételesen is növelik a kiadásokat, a műtéti komplikációk miatt nő az ápolási napok száma, romlik az ágykihasználtsági mutató, a működés költséghatékonysága. Az érdemi beavatkozást lehetővé tévő területi, régiós, megyei, vagy intézményi adatok pedig nem állnak rendelkezésre, csak az országos összesítés.

A hivatalos állásfoglalás szerint a kórházi fertőzések számának növekedése világtendencia, az ebből fakadó halálozásért pedig leginkább az egyre növekvő életkor és a társult betegségek a felelősek. Világtendenciaként ez igaz lehet, Magyarországon azonban nem nő olyan ütemben a várható életkor, ami önmagában sérülékenyebb betegeket indokolna. Ha nem ez az ok, akkor a rutinszerű működés romlik, tehát maga az egészségügyi rendszer termeli ki azokat a problémákat, amelyeket az amúgy is szűkre szabott finanszírozásból fedezni kell. A továbblépéshez fel kellene ismerni, hogy a kórházi fertőzések száma nagyon fontos minőségi indikátorként (nem véletlenül hozzák nyilvánosságra minden angliai kórházban) alapjául szolgál az intézményekre lebontott intézkedési terveknek. Részletes, közérthető közlése az egész ellátórendszer érdeke.

HOZZÁSZÓLÁSOK