A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

A piaci elemzők és az MNB szakértői egyaránt az ipari termelés felfutását várták az idei második negyedévben, azonban a szektor teljesítménye nem javult érdemben. A felfokozott várakozások a jelentős mértékű autóipari beruházásokon belül is a kecskeméti Mercedes-gyár beindulásához köthetőek. A beruházás és a várható termelés volumenéből kiindulva ezek nem voltak alaptalanok, viszont az elmúlt hónapok adatai csak mérsékelten igazolták vissza. Kérdés, hogy a vártnál gyengébb ipari adatok hátterében a Mercedes-beruházás kisebb termelést élénkítő hatása, vagy egyéb hatások állhatnak.

A Mercedes-Benz 2009-ben Kecskeméten létesített összeszerelő üzemet, amely 2012. március végén kezdte meg működését. A sajtóban is megjelent tervek szerint ebben az évben 40 ezer, jövőre pedig 100 ezer gépkocsit szerelhetnek össze. A termelés felfutásával párhuzamosan a foglalkoztatottak száma is emelkedett, a létszám az év végéig elérheti a háromezer főt.

Annak ellenére, hogy termelőkapacitásokat már üzembe állították és az összeszerelt gépkocsik száma már júliusban meghaladta a 10 ezret, az ipari termelés a harmadik negyedév elején jelentős mértékben visszaesett. Az iparnak a járműgyártás csupán 18 százalékát adja, így ennek a szektornak a kiemelkedő teljesítménye sem képes ellensúlyozni a többi ágazat visszaesését.

Kép: Napi Gazdaság, Földi D. Attila

A globális versenypiaci helyzet jelentős változása a hazai ipar számos szereplőjét érintette kedvezőtlenül, amire több gyár (például a Nokia, a Sanyo, a Flextronics és a Dunaferr) is létszámleépítésekkel és a termelés jelentős csökkentésével reagált. Ezen egyedi hatások mellett az általános hazai és nemzetközi konjunktúrafolyamatok is romlottak, mérsékelve az ipari termelés dinamikáját. Megvizsgálva az ipari termelés szerkezetét, ez a hatás az ágazatok széles körében jelentkezik. Növekedést a járműgyártás ágazat mellett csak az élelmiszeripar tudott felmutatni, a többi ágazatban visszaesés vagy stagnálás volt jellemző. A magánszektorban folytatódó mérlegkiigazítás, a csökkenő reáljövedelmek és a továbbra is gyenge hitelaktivitás következtében a belső kereslet továbbra sem képes érdemben támogatni az ipari termelést. Eközben legfontosabb exportpiacainkon a globális konjunktúra lassulása is egyre markánsabban érzékelhető.

Kép: Napi grafikonok

Új autóipari kapacitások kiépítése azonban nemcsak Magyarországon, hanem a szomszédos országokban is jellemző volt az elmúlt években. A régió továbbra is vonzó a nagy európai autógyártók számára. Amíg 2004-ben a régió 9 százalékát adta az EU-ban gyártott autóknak, 2011-ben ez az arány már megközelítette a 20 százalékot és a következő években a tendencia folytatódhat. A hazai járműipar termelésének élénkülése az elmúlt két évben többnyire elmaradt a régió átlagától. Az új kapacitások év eleji üzembe helyezésével relatív helyzetünk azonban érezhetően javult.

Ugyanakkor a javulás mértéke nem tekinthető kiugró mértékűnek. Az ezen időszakban szintén új kapacitásokat beüzemelő szlovák járműipar termelése lényegesen erőteljesebben változott. A jelenség arra utal, hogy a Mercedes termelése a várakozásoknak megfelelő mértékben és ütemezésben a hazai adatokban is megjelenhetett − ezt sajtóinformációk is megerősítik −, ám a járműágazat egyéb vállalatainak termeléscsökkenése ezt a hatást tompította. Statisztikák szerint a kereslet csökkenése különösen érzékenyen érintette az egyik legnagyobb hazai exportőrnek számító esztergomi Suzuki-gyár termelését, ami az egész ágazat kibocsátására is érdemi hatással lehetett.

Kép: Napi grafikonok

Összességében az ipar rövid távú kilátásai az elmúlt hónapokban romlottak, így az ágazat idén az év végéig nem tud érdemi támaszt nyújtani a hazai növekedésnek. Külső piacaink keresletében fordulatra az év végén számíthatunk, ami a hazai iparban is újabb élénkülést eredményezhet. A jövő év elejétől fokozatosan újabb autóipari kapacitások állnak termelésbe (a szentgotthárdi Opelnél, majd a győri Audinál), ami további lendületet adhat az ágazat termelésének.

Lukács Miklós, MNB