A Napi Gazdaság pénteki számának cikke
A piaci elemzők és az MNB szakértői egyaránt az ipari termelés felfutását várták az idei második negyedévben, azonban a szektor teljesítménye nem javult érdemben. A felfokozott várakozások a jelentős mértékű autóipari beruházásokon belül is a kecskeméti Mercedes-gyár beindulásához köthetőek. A beruházás és a várható termelés volumenéből kiindulva ezek nem voltak alaptalanok, viszont az elmúlt hónapok adatai csak mérsékelten igazolták vissza. Kérdés, hogy a vártnál gyengébb ipari adatok hátterében a Mercedes-beruházás kisebb termelést élénkítő hatása, vagy egyéb hatások állhatnak.
A Mercedes-Benz 2009-ben Kecskeméten létesített összeszerelő üzemet, amely 2012. március végén kezdte meg működését. A sajtóban is megjelent tervek szerint ebben az évben 40 ezer, jövőre pedig 100 ezer gépkocsit szerelhetnek össze. A termelés felfutásával párhuzamosan a foglalkoztatottak száma is emelkedett, a létszám az év végéig elérheti a háromezer főt.
Annak ellenére, hogy termelőkapacitásokat már üzembe állították és az összeszerelt gépkocsik száma már júliusban meghaladta a 10 ezret, az ipari termelés a harmadik negyedév elején jelentős mértékben visszaesett. Az iparnak a járműgyártás csupán 18 százalékát adja, így ennek a szektornak a kiemelkedő teljesítménye sem képes ellensúlyozni a többi ágazat visszaesését.
A globális versenypiaci helyzet jelentős változása a hazai ipar számos szereplőjét érintette kedvezőtlenül, amire több gyár (például a Nokia, a Sanyo, a Flextronics és a Dunaferr) is létszámleépítésekkel és a termelés jelentős csökkentésével reagált. Ezen egyedi hatások mellett az általános hazai és nemzetközi konjunktúrafolyamatok is romlottak, mérsékelve az ipari termelés dinamikáját. Megvizsgálva az ipari termelés szerkezetét, ez a hatás az ágazatok széles körében jelentkezik. Növekedést a járműgyártás ágazat mellett csak az élelmiszeripar tudott felmutatni, a többi ágazatban visszaesés vagy stagnálás volt jellemző. A magánszektorban folytatódó mérlegkiigazítás, a csökkenő reáljövedelmek és a továbbra is gyenge hitelaktivitás következtében a belső kereslet továbbra sem képes érdemben támogatni az ipari termelést. Eközben legfontosabb exportpiacainkon a globális konjunktúra lassulása is egyre markánsabban érzékelhető.
Új autóipari kapacitások kiépítése azonban nemcsak Magyarországon, hanem a szomszédos országokban is jellemző volt az elmúlt években. A régió továbbra is vonzó a nagy európai autógyártók számára. Amíg 2004-ben a régió 9 százalékát adta az EU-ban gyártott autóknak, 2011-ben ez az arány már megközelítette a 20 százalékot és a következő években a tendencia folytatódhat. A hazai járműipar termelésének élénkülése az elmúlt két évben többnyire elmaradt a régió átlagától. Az új kapacitások év eleji üzembe helyezésével relatív helyzetünk azonban érezhetően javult.
Ugyanakkor a javulás mértéke nem tekinthető kiugró mértékűnek. Az ezen időszakban szintén új kapacitásokat beüzemelő szlovák járműipar termelése lényegesen erőteljesebben változott. A jelenség arra utal, hogy a Mercedes termelése a várakozásoknak megfelelő mértékben és ütemezésben a hazai adatokban is megjelenhetett − ezt sajtóinformációk is megerősítik −, ám a járműágazat egyéb vállalatainak termeléscsökkenése ezt a hatást tompította. Statisztikák szerint a kereslet csökkenése különösen érzékenyen érintette az egyik legnagyobb hazai exportőrnek számító esztergomi Suzuki-gyár termelését, ami az egész ágazat kibocsátására is érdemi hatással lehetett.
Összességében az ipar rövid távú kilátásai az elmúlt hónapokban romlottak, így az ágazat idén az év végéig nem tud érdemi támaszt nyújtani a hazai növekedésnek. Külső piacaink keresletében fordulatra az év végén számíthatunk, ami a hazai iparban is újabb élénkülést eredményezhet. A jövő év elejétől fokozatosan újabb autóipari kapacitások állnak termelésbe (a szentgotthárdi Opelnél, majd a győri Audinál), ami további lendületet adhat az ágazat termelésének.
Lukács Miklós, MNB