A leminősítés időzítése mindig váratlan pillanatban történik, nem olyan, mint egy statisztikai adatközlés. Az S&P novemberben ugyan jelezte, hogy kivárja a döntéssel az EU-IMF-tárgyalásokat, amelyek jelenleg még hivatalosan nem kezdődtek el, azonban nem számíthatott arra, hogy a kormány addig az indoklásukban is felsorolt és a megegyezést hátráltató intézkedést jelent be (például a jegybanki függetlenség veszélyeztetése, valamint számos, a befektetési környezetet kiszámíthatatlanná tevő intézkedés). Mindez elszakíthatta a hitelminősítőnél a cérnát - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője a Standard & Poor's hitelminősítő szerda éjjeli leminősítése kapcsán, amikor is Magyarországot átsorolták a befektetésre nem ajánlott kategóriába.

A büdzsé miatt nem vágták volna Magyarországot bóvliba

Csak a költségvetés állapota miatt nem lett volna szükség a leminősítésre, a végszavazás nem okozhatott gondot. A fő motivációt az jelenthette, hogy az Országgyűlés ne szavazza meg a jegybanktörvényt a most tervezett formájában. Az indoklás egyértelműen fogalmaz: a törvényhozási folyamatok és gazdaságpolitikai irány az, ami kiváltotta a döntést - mondta Gárgyán Eszter, a Citibank szakértője.

Az azonban látszódott, hogy a piacot nem érte teljesen váratlanul a döntés, nem okozott lényegi sokkhatást - tette hozzá Gabler Gergely, az Erste részvényelemzője. Elég világosan elmondta az S&P, hogy az EU-IMF-tárgyalás függvényében dönt Magyarországról. Korábban valószínűbb volt, hogy ez zökkenőmentes lesz, az elmúlt hetek viszont felülírták a történetet. A 300 forint fölötti euró már régóta azt jelzi, hogy bóvlikategóriába sorolták az országot.

Különböző befektetési politikák léteznek, valakiknek már az elég, hogy kisoroljanak egy országot a portfolióból, ha egy nagy hitelminősítő nem ajánlja befektetésre ajánlottra, máshol van, hogy ehhez kettő szükséges (erre került most sor). Vannak azonban olyan befektetők is, akik meg pont ilyenkor kezdenek vásárolni, és nem riadnak vissza, azonban ők ezt a magasabb hozamért teszik. A nemzetközi intézményektől felvett hitel így sürgetőbbé vált, mint valaha. A bóvliországokat tipikusan az IMF finanszírozza, mivel egy erőteljesen negatív nemzetközi hangulat jelentős kockázatokat jelenthet a finanszírozásra nézve.

A kormány az egyetlen, aki növekedést vár

Egy sor, az intézményrendszert érintő égető problémát sorolt fel az S&P, amelyek egyértelművé tették, hogy Magyarország nem maradhatott a befektetésre ajánlott kategóriában. A kormány ráadásul folyamatosan irreális növekedési pályára építi a költségvetést, és ez a most félszázalékra csökkentett növekedésre is igaz - véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere, aki jövőre legalább 1 százalékponttal gyengébb GDP-ütemet vár. Nehéz megjósolni, hogy a kormány és a bankok közötti megállapodás mekkora terhet vesz le a lakosságról, de biztos, hogy a hazai fogyasztás szintje így is csökken jövőre. A 2011-es kormányzati kiengedés után nagy mértékű szigorítás sújtja majd a háztartásokat, míg a beruházások még ennél is nagyobb ütemben csökkenek majd, többek között az intézményi környezet kiszámíthatatlanság miatt is. A külső piacok zsugorodása ellenére a kivitel és a behozatal különbsége pozitív marad, de közel sem éri el az idei szintet, azaz itt is visszaesés várható. Így egyáltalán nem látni, hol lát a kormány bármit, ami támaszt adhat a növekedésnek.

Vannak ennél optimistább és pesszimistább előrejelzések is. Gárgyán stagnálást vár, hozzátéve, hogy az utolsó pillanatokban elfogadott megszorító, fűnyíróelvnek megfelelő intézkedéseknek jelentősek az implementációs kockázatai, valamint, hogy a kamatpályában is lényeges bizonytalansági tényezők vannak. Ezzel szemben Török 2 százalékos visszaeséssel számol, miközben enyhébb szinteken is elkerülhetetlen a megszorítás a deficitcél teljesítése érdekében. Ha a kormány tényleg államosítani akarja a magánnyugdíjpénztárak maradék vagyonát, az tényleg megoldást jelentene a lyuk betömésére, azonban ennek több "szépség hibája" is lenne.

Jelenleg a legnagyobb problémát nem a költségvetés hiányának egy-két tizedszázalékos csúszkálása, hanem a gazdaságpolitika hitelességvesztése jelenti - tette hozzá Bebesy. Nem csak a fundamentumok érdekesek, hanem az is, hogy a befektetők mit hisznek el. Erre jó példa Olaszország esete, ahol a piac értékelése pár havonta gyökeresen megváltozott, miközben a gazdaság fő számai lényegében változatlanok maradtak. Ezek azok a pontok, amelyek miatt elengedhetetlen az EU-IMF-hitel és a gazdaságpolitikai irányváltás.