BUX
39962

Migránsválság: felszólítás érkezett

Frans Timmermans a bizottság első elnöke az EU-török együttműködés további lépéseit vázolta fel. A testület egy másik jelentéséből kiderült, az áttelepítési és áthelyezési folyamatok nem zajlanak zökkenőmentesen. A csütörtök-pénteki EU-csúcs előtt viszont nem sok optimizmusra okot adó kijelentések is elhangzottak.

MTI, Napi.hu, 2016. március 16. szerda, 20:01

Kizárólag a nemzetközi és az uniós jog betartásával küldhetnek vissza menedékkérőket Törökországba: minden esetben egyéni elbírálást kell alkalmazni, indoklás nélkül nem lehet visszatoloncolni senkit - közölte szerdán Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.

A március 7-i ülésen az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy határozott lépéseket kell tenni az embercsempész-útvonalak lezárására és az embercsempészek üzleti modelljének ellehetetlenítésére, hogy meg lehessen védeni az EU külső határait. Abban is megállapodtak, hogy hat elv alapján történő együttműködéssel alakítsa ki az EU Törökországgal az együttműködést. Az Európai Tanács elnökét azzal bízták meg, hogy ezeknek a javaslatoknak a részleteit dolgozza ki most következő március 18-19-i EU-csúcsra.

A Törökországgal folytatott együttműködés hat alapelve:

jogi biztosíték a Törökországból a görög szigetekre újonnan átkelő összes irreguláris migráns és menedékkérő visszaküldésére; szíriai menekültek egyéni alapon való áttelepítése az EU területére; a vízumliberalizációs menetrend végrehajtásának felgyorsítása; a törökországi menekülteket támogató eszköz révén folyósított támogatások gyorsítása, a csatlakozási tárgyalások gyorsítása, a humanitárius körülmények javítása Szírián belül.

A biztosok kollégiumának szerdai ülését követően Timmermans hangsúlyozta, hogy a migrációs válság kezeléséről az Európai Unió és Törökország között körvonalazódó megállapodás önmagában nem fogja megoldani a válságot.

Ideiglenes és rendkívüli intézkedésről van szó, amelynek a lehető leghamarabb életbe kell lépnie a Törökországban lévő szíriaiak EU-ba történő áttelepítésével együtt - hangsúlyozta az első alelnök, aki szerint csak így törhető meg az embercsempészek üzleti modellje.

Mindezt csak a nemzetközi és az uniós joggal összhangban lehet megtenni. Ez azt jelenti, hogy minden nemzetközi védelemért folyamodó kérelmet egyesével kell kivizsgálni, személyes interjúkkal, és a védelemért folyamodó személynek megadva a fellebbezés lehetőségét. Sem politikailag, sem erkölcsileg nem megvalósítható, hogy egy hatalmas menekülttáborrá változtassuk Törökországot - mondta Timmermans.

Minden Görögországból visszaszállított szíriai állampolgárért az EU Törökországból telepít át egy ugyancsak szíriai állampolgárt. Ennek működéséhez azonban a tagállamoknak kell biztosítaniuk megfelelő számú helyet.

A bizottság szerint ezért cserébe felgyorsítanák a török vízumliberalizációs folyamatot. Annak érdekében, hogy június végére a vízummentességet megkapja Törökország, 72 feltételt kell teljesítenie (ezekből már 35-nek eleget tett). A bizottság ezzel kapcsolatban arra tett ígéretet, hogy ha Törökország megteszi a szükséges intézkedéseket a feltételek teljesítésére, akkor az uniós testület is javaslatot tesz a törökök vízummentességére 2016. április végén.

Az EB emellett gyorsítja a Törökországban lévő menekültek támogatására előirányzott források kifizetését. Az első ilyen projektre 55 millió euró áll rendelkezésre, ebből az iskolás korú szíriai gyerekek oktatását lehet finanszírozni, 40 millió euró pedig az ENSZ Világélelmezési Programján keresztül humanitárius segélyekre áll rendelkezésre. A folytatáshoz a török hatóságoknak az igények fel kell mérniük április közepére.

Az EU-török egyezmény hat elve között szerepel a török uniós csatlakozási tárgyalások gyorsítása. Öt újabb fejezet megnyitásának előkészületei már zajlanak, az előkészítő dokumentumok véglegesítését az EB még tavasszal elvégzi a tervek szerint, majd benyújtja őket az Európai Tanácsnak.

Az EU kész együttműködni Törökországgal a szíriai helyzet javításán. Ennek sikeréhez viszont az kellene, hogy a Szíriát támogató nemzetközi csoport (Syria Support Group) február 11-12-i találkozón Münchenben tett vállalásait minden résztvevő teljes mértékben és gyorsan végrehajtsa.

Nem haladnak az áthelyezések

A bizottság egyúttal szerdán jelentést is tett az ideiglenes szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmusok és az európai áttelepítési program végrehajtásáról is. Ebből kiderült, hogy az áthelyezések sem igazán haladnak a megfelelő ütemben. Ahhoz képest, hogy az uniós tagállamok jogi kötelezettségvállalást tettek 160 ezer egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezésére, és ezt a kötelezettségvállalást számos alkalommal megerősítették, március 15-ig mindössze 937 menedékkérőt helyeztek át Görögországból és Olaszországból.

A folyamatot lassító fő tényező a tagállamok politikai akaratának hiánya, ami korlátozott számú áthelyezési vállaláshoz vagy hosszú válaszidőhöz vezetett, veszélybe sodorva, hogy a program a veszélyes és irreguláris útvonalak alternatívájává váljon.

Az áthelyezési mechanizmus keretében eddig tett kötelezettségvállalások teljesítése érdekében legalább körülbelül 5600 áthelyezést kellene lefolytatni havonta, és az áthelyezési eljárás maximum két hétig tarthatna. A bizottság ezek alapján legalább 6000 áthelyezés végrehajtására szólította fel a tagállamokat a következő havi jelentéstétel idejéig. A helyszínen uralkodó szükséghelyzetre tekintettel pedig ezt követően a folyamat felgyorsítására vonatkozó felszólítást is megfogalmazott, melynek értelmében a májusban esedékes harmadik havi jelentés időpontjáig legalább 20 ezer áthelyezésre kerüljön sor.

Az áttelepítéseket is gyorsítani kellene

A bizottság emellett azt is megállapította, hogy a tagállamoknak sürgősen fokozniuk kell a jelenlegi áttelepítési erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyek rendezett, jól kezelt és biztonságos módon érkezzenek meg a harmadik országokból Európába. A tagállamoktól és a dublini társult államoktól kapott információk alapján március 15-ig 4555 védelemre szoruló, lakóhelyét elhagyni kényszerült személyt telepítettek át 11 országba. A részt vevő országok nagy része Jordániában, Libanonban és Törökországban tartózkodó szíriaiakat telepített át.

Az EP elnöke nem túl optimista

A csütörtök-pénteki EU-csúcs kapcsán egy lapinterjúban megszólalt Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is, aki úgy vélte: a menekültválság európai megoldása nélkül széteshet az EU, a csütörtökön kezdődő uniós csúcstól azonban nem várható áttörés a válságkezelés ügyében. Valószínűleg nem sikerül "végleges áttörést" elérni a brüsszeli csúcstalálkozón, de elképzelhető, hogy "teszünk egy újabb fontos lépést a migrációs válság megoldása felé" - fogalmazott az EP-elnök, aki szerint az európai külső határ hatékony védelméről és a menekültek uniós tagországok közötti méltányos elosztásáról szóló megállapodásra lenne szükség.

A török beszóltak Ciprusnak

Az EU-csúcs eredményeit tekintve az sem jó hír, hogy miközben Ciprus ellenzi a török uniós csatlakozási tárgyalások felgyorsítását. Volkan Bozkir, Törökország európai ügyekért felelős minisztere szerdán az NTV török hírtelevízió élő adásában kijelentette: a Ciprusi Köztársaság török elismeréséről szó sem lehet pusztán annak érdekében, hogy az EU újabb fejezeteket nyisson meg Törökország uniós csatlakozási tárgyalásain.

Ciprus kormánya ahhoz a feltételhez köti a csatlakozási tárgyalások folytatását, hogy Törökország ismerje el a Ciprusi Köztársaságot önálló államként és nyissa meg a török kikötőket és repülőtereket a ciprusi hajók, illetve repülőgépek előtt.

Bozkir viszont kifejtette: az EU - akkor, amikor a megmaradása forog kockán - nem engedhet teret egyetlen tagállama, Ciprus "szeszélyeinek", amelyek a menekültválság megoldására vonatkozó Törökország és az EU közötti megállapodás ellen irányulnak. Megerősítette ugyanakkor azon korábbi kijelentését, amely szerint Törökország május 1-jére a migránskrízis kezelésével kapcsolatban vállalt összes kötelezettségének eleget tesz, valamint végrehajtja azokat a szükséges intézkedéseket és a parlament elé terjeszti azokat a törvényeket, amelyek utat nyitnak a vízummentes Európa felé.