Enyhe túlzással, de az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) a hazai agrárium Sziget fesztiválja. Ahol a nagyszínpadot nem valamelyik multi szponzorálja, hanem maga a Földművelésügyi Minisztérium. A sztárfellépő pedig nem egy külföldi híresség, hanem egy sor állami szervezet. A programsátrak helyett pedig egy óriási akvárium volt, benne a hazai tányérra szánt halak mintapéldányaival.

Az akváriumnál állva, egy romantikázó harcsát és kecsegét bámulva máris a magyar mezőgazdaság egyik legtipikusabb párbeszédét hallottam a hátam mögül:

Kapcsolódó

- Mikor utalják a gazdatámogatást?

- Amikor az őszit aratjuk.

- Az mikor van?

A hazai gazdálkodókat rendszeresen éri az a vád, hogy soha nem jó nekik: ha nem az esős, akkor a túl száraz időjárásra panaszkodnak. Vagy az, hogy a kormány menetrendszerű mankója nélkül becsődölne az ágazat, csak a kárpótlásokra rendezkedtek be.

Az OMÉK állami résztvevőinek nagy része viszont épp arról beszélt, hogy bár a jelenséget az internetes kommentelők és a fotel-mezőgazdászok nagyon nagy mértékben eltúlozzák, de létezik. Ehelyett ők hajtanák a magyar termékeket a minőség felé, és ezért beszélnek arról, hogy korszerű megoldásokra van szükség.

Kövér László házelnök és Fazekas Mihály agrárminiszter is arról beszélt, hogy a magyar agrárium teljesítménye a magyar gazdák értékteremtő munkájának eredménye.

Forrás: Napi.hu/Szabó Dániel

Új értelmet nyer a mezőgazdasági robot

A kormány sokat beszél a technológiai újítások felé való nyitásról, és talán meglepő módon, a mezőgazdaság lehetne az egyik olyan terület, ahol a leginkább támaszkodhatnánk az innovatív megoldásokra. Bár egy idősebb búzában utazó gazdálkodó joystick-parasztoknak nevezte a digitalizációra fogékonyakat, a valóságban már Magyarországon is terjednek az olyan megoldások, mint az IoT-alapú terményválogatás vagy a GPS-vezérelt szántás és vetés.

A laikusok azt hihetnék, hogy egy hathektáros, teljesen tar, felboronált búzatáblán nehezebb eltévedni, mint turistalehúzó helyett találni a pesti belvárosban, a műholdas navigáció rengeteget javíthatna a terméshozamon. Ha számítógép jelöli ki a barázdatávolságokat, akkor egy négyzetcentiméternyi hely sincs, ahova nem esik legalább egy darab vetőmag, a maximális kihasználtság pedig már előremozdítaná a megtérülést.

A digitalizáció halovány reménysugarai már látszódtak a piaci cégek pavilonjaiból, ahol gyerekcsalogató, megmászható kombájnok is voltak. Sőt, a szakminisztérium páholykomplexuma előtt is volt néhány számítógép, ahol az emberek kipróbálhatták egy agrártémájú számítógépes játékban, milyen is egy Lamborghini kombájnnal végiggázolni esőben a búzamezőn. Emellett népszerűsítették a számítógép-vezérelt pálinkafőzőket, aszalókat, feldolgozógépeket, drónokat.

Tájékoztatók a tájékoztatókampányokról

Az OMÉK-on ezzel együtt inkább a kormányzati tájékoztatókampányok emberekhez élőben odavitt programjai domináltak. Volt például a "Kapj rá!" nevű halfogyasztást népszerűsítő pavilon, ahol halban utazó éttermek szakácsai készítettek olyan újhullámos ételeket, mint a füstölt busapástétom.

Kép: Napi.hu/Szabó Dániel

A közönség erre vegyesen reagált: volt, aki teljesen elképedt, hogy a busa a Balaton élővilágának tönkretételén kívül bármi másra is jó, míg voltak olyan, többnyire idősebb látogatók, akik arról érdeklődtek, hogy lesz-e olyan élő főzőműsor, amikor halászlé készül vagy hekk, mert azt inkább megkóstolnák.

Hasonló megoldással a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara standjánál a marhafogyasztást népszerűsítették a főzőműsoros bemutatókkal, néhány méterrel arrébb pedig nyers bélszín-tavirózsát varázsolt egy kirakattervező.

Bélszín-tavirózsa. (Forrás: MTI Fotó/Máthé Zoltán)

Minden jó, csak nem tudni, kinek

Az OMÉK-on a tej-, húsipari, gabona- vagy zöldségtermelési, gombász és egyéb szakmai kiállítók arról beszéltek, hogy a magyar termékek milyen jó minőségűek. Ugyanezt mondta Fazakas Sándor vidékfejlesztési miniszter is pénteken a helyszínen: a gazdálkodók számára fontos bemutatkozási lehetőség a kiállítás, bemutatják a munkájuk eredményét, hogy "milyen a jó munka minősége". A tárcavezető átadta a kiváló magyar élelmiszer védjegyeket is, amelyekkel az újdonságokat és az innovatív produktumokat ismerik el.

A piacon viszont egyre keményebben kritizálták a magyar gazdákat. Legutóbb szakértők például arról írtak, hogy a magyar alma- és málnatermesztés a végét járja, egyre kevesebben foglalkoznak ezekkel a terményekkel, de akik csinálják sem rendelkeznek kellő szakértelemmel. A nemzetközi, de lassan a hazai piacon sem nem tudnak érvényesülni a magyar gazdák, így a már említett állami, de többnyire uniós támogatások tartják életben az ágazatot.

Nehéz megítélni, hogy az OMÉK kiknek szól. Mert míg a fentiek érezhetően a vidék iránt vonzalmat érző, de egyébként az agráriumhoz nem kötődő átlag embereket célozzák. Addig a hitelgaranciáról vagy a termelési tippekről szóló előadások a szakmát akarják elérni. Az expo ezzel együtt jelenleg inkább egy olyan rendezvény, ahova a családoknak érdemes kilátogatni, a gasztro-, a zenés és az állatbemutatós programok miatt.

Zsigó Róbert, az Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a díjátadó gálán az MTI-nek elmondta: az 1998-ban létrehozott Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet jelenleg több mint száz termék viselheti. A védjegyet két évig használhatják a jogosultak, majd újra kell pályázniuk, ha továbbra is meg szeretnék tartani. Az államtitkár szerint ez a védjegy is segíthet abban, hogy minél többen gondolják úgy, hogy érdemes Magyarországon jó alapanyagot termelni és feldolgozni.

A címlapképen egy kiállított traktor látható. Forrás: MTI Fotó/Máthé Zoltán.