BUX
37575

Milliárdokat húzott ki a kormány a betegek zsebéből - ez lett a nagy reformból

A visegrádi országok között Magyarország egyedülálló mértékben csökkentette a gyógyszerkasszát 2010 óta, s ugyancsak nálunk nőttek a legjobban, 20 százalék felett a lakosság gyógyszerrel kapcsolatos terhei - olvasható a Policy Agenda legújabb elemzésében, amelyben az egészségügy küszöbönálló átalakítása kapcsán vizsgálták a 2010 óta végrehajtott reformok eredményeit.

Napi.hu, 2015. január 28. szerda, 11:03

A 2011-es Széll Kálmán Tervben, és az ennek alapján az Európai Unió számára készített Konvergencia Programban a kormány azt vállalta, hogy rendkívül drasztikus, 120 milliárd forint feletti forráskivonást hajt végre a gyógyszerkasszából, azaz a támogatási rendszer kiadásának (a gyógyszer árához adott támogatás a lakosság számára) és a bevételének (gyógyszergyártók, és forgalmazók befizetései) egyenlegéből ekkora öszeget vonnak ki.

A valóságban azonban 78 milliárd forint lett a csökkentés mértéke. Sőt ebből 24 milliárd forint nem is igazi mérséklés, hiszen a kormány az egyik zsebéből (gyógyerkassza kiadásai) a másikba (tételes elszámolás alá eső gyógyszerek) pakolta át ezt az összeget. Így tehát a kabinet a vállalásainál kevesebb, igazából "csak" 54 milliárd forintot tudott megtakarítani.

Gyógyszerkassza alakulása 2010-2015 milliárd forintForrás: Policy Agenda

Könnyű terep a trükközéshez

A gyógyszertámogatási rendszer bonyolultsága "könnyű terep" ahhoz, hogy a kormány intenzív, célzott kommunikációval elfedje a forráskivonást. Egyrészt tényszerű, hogy folyamatos versennyel rákényszeríti a cégeket az árcsökkentésére, amely következtében rövid időn belül változhat a beteg által kapott legolcsóbb gyógyszer gyártója, neve.

Másrészt a forráskivonást könnyű úgy is "tálalni", hogy ez nem megszorítás, hanem egy tudatos lépés ahhoz, hogy rákényszerítsék a cégeket az alacsonyabb árszíntű, olcsóbban árult gyógyszerekre, vagyis ugyanaz a termék, szolgáltatás kevesebbe kerül az államnak. A többféle támogatási kulcsok, azokon belüli termékek olyan áttekintethetelenek, hogy ezt a kommunikációs trükköt könnyű elhitetni a választókkal - írják az elemzés készítői.

Valójában mi is történt az egészségügyben?

A gazdasági válság kezdetekor 2008-ban az egy lakosra jutó támogatás mértéke 32 448 forint volt, 2010-ben - a kormányváltás évében - már 35 721 forint jutott állampolgáronként, majd a támogatás mértéke 2013-ra 29 922 forintra zuhant. Ez 16 százalékos csökkenést jelent.

A Policy Agenda elemzése felhívja a figyelmet a KSH kiskereskedelmi adataira is, amelyek alapján azt látjuk, hogy 2010-ben egy főre jutóan 40 600 forintot költött a lakosság gyógyszerre, gyógyászati cikkre, míg 2013-ban 45 600 forintot, amely 12 százalékkal magasabb kiadás.  Így tehát miközben 2010-hez képest többet költöttünk gyógyszerekre, addig az államtól kapott támogatás egy lakosra jutó mértéke csökkent. Az adatokból az is látszik, hogy megnőtt az a típusú gyógyszer, vagy gyógyászati cikk fogyasztása, amely kívül esik az állam által támogatott körön.

Éllovasok forráskivonásban

A szociális kiadások, vagy a foglalkoztatáspolitika területén unortodox utat jár be Magyarország - jegyzi meg a Policy Agenda, mivel a kormány éppen onnan von/vont el pénzeket, ahol a válság miatti helyzetet éppen a nehéz helyzetben lévők miatt inkább erősíteni kellett volna. Az OECD adatai alapján megnézték, hogy 2008-hoz képest hogyan reagáltak erre a folyamatra a visegrádi országok kormányai.

OECD statisztika szerinti változások a gyógyszerek területén a V4-ek között
Forrás: Policy Agenda

A gyógyszerkiadásokra fordított költéseket az OECD adatai szerint 6 százalékkal csökkentette Magyarország 2008-hoz képest, miközben 22 százalékkal nőttek a háztartások ezen a téren jelentkező ráfordításai. Ekkora forráskivonást egyik ország sem hajtott végre, ugyanakkor csak Magyarországon nőttek a lakosság terhei 20 százalék feletti mértékben. Ennek a plusz tehernek 81 százaléka 2010 óta keletkezett, amikor is két év alatt (2010-2012 években) 17 százalék feletti mértékben költött többet erre a lakosság.

A kormány reformja az egészségügy területén a gyógyszerkassza kiadásszűkítésével kezdődött 2011-ben. Ennek hatására a költségvetés helyzete ugyan mintegy 50 milliárd forinttal javult, de jelentősen megnőttek a lakosság terhei. Nem éppen kedvező bizonyítvány lehet az, hogy az egészségügyi kiadások, nevezetesen a gyógyszerre fordított támogatások tekintetében, negatív értelemben "éltanulók" vagyunk a versenytársainknak számító visegrádi országok között - mutatnak rá az elemzők.