Az általános kormányzati takarékosság jegyében még az előző Varga-csomagban meghirdetett takarékossági intézkedések között rendeltek el minden tárca, és az elkülönített alapok számára zárolásokat. Az elsősorban munkaadói befizetésekből feltöltött Nemzeti Foglalkoztatási Alap (lánykori nevén Munkaerőpiaci Alap) költségvetését a tavaly év végén elfogadott költségvetési törvény eleve deficitesre tervezte, bevételi előirányzatát 319 140,6 milliárd, kiadási oldalát 345 140,6 milliárd, hiányát pedig 26 milliárd forintban szabva meg. Az alap az előző kormányok idején egyébként rendre szufficites volt, bár a többletet előszeretettel vitték el a kabinetek az év végi zárolások büdzséjavító céljaira.

A 6 milliárdos zárolás egyenlegjavító intézkedéseit az NGM a kiadási előirányzatok közül az egyenlegtartási és kockázatkezelési keret, illetve a képzési alaprész szakképzési és felnőttképzési támogatásai rovására tervezi megvalósítani - derült ki Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Szél Bernadett írásbeli kérdésére adott, a parlament honlapján olvasható válaszából. A tervezett intézkedések eredményeképp az egyenlegtartási keret 2,919 milliárdos keretét 2 milliárddal, míg a képzési alaprészt 4 milliárd forinttal kurtítják meg.

A szakképzési alaprész esetében az első félvére 21 milliárd forintnyi kötelezettségvállalást engedélyez a törvény, a zárolást pedig a második félévre a szakképzési hozzájárulás befizetések teljesülése függvényében rendelkezésre álló 6,5 milliárd forint terhére valósítják meg. Ez jó eséllyel azt jelenti, hogy a második félévben alig indítható majd nemzeti költségvetésből finanszírozott, foglalkoztathatóságot javító képzési program.

Ugyan az államtitkár válasza szerint a kormány számára "természetesen" továbbra is kiemelt fontosságú a munkahelyteremtés és a foglalkoztatási szempontok a gazdaság- és területfejlesztés, valamint a gazdaságélénkítés során, és hogy a tervezett megszorítás a foglalkoztatáspolitika kitűzött céljainak elérését nem befolyásolja, a példaként említett két program viszonylag kevéssé vigasz az épp a munkanélküliek táborát gyarapítók, vagy a felnőttképzésben tevékenykedők számára.

Az írásos válaszban ugyanis az államtitkár az Út a szakmaválasztáshoz (hátrányos helyzetű fiataloknak), illetve a Nyári diákmunka elősegítése - önkormányzatoknál - elnevezésű, gyakorlatilag csak uniós forrásból finanszírozott programokat említi jó példaként a foglalkoztatáspolitikai célok teljesülésére. Az előbbi csak hosszabb távon hozhat pozitív hatást, míg az utóbbi létjogosultságát megkérdőjelezheti az iskolaszövetkezetek által kínált diákmunka lehetőségek elég széles köre, illetve az, hogy az önkormányzatok közmunka keretében is elláthatnak számos olyan munkakört, amire diákmunkás alkalmazásához támogatás kapható. Bár a fiatalok foglalkoztathatóságának javítását, illetve a munkatapasztalat szerzés támogatása össztársadalmi szinten mindenképp hasznos, azonban

Ugyanakkor Czomba Sándor Hegyalja fesztiválon tartott sajtótájékoztatója szerint a diákmunka programra mégis jelentős az érdeklődés, mivel néhány nap alatt több mint 10 ezer jelentkezőt  regisztráltak. A július elsejétől augusztus végéig tartó, másfél milliárd forint értékű program az önkormányzatokon keresztül támogatja a nappali tagozatos 16 és 25 éves fiatalok négy-, hat- vagy nyolcórás nyári foglalkoztatását, úgy, hogy a helyhatóság havonta száz százalékos bérköltség-támogatást kap az alkalmazott diák után, maximum 100 ezer forint összeghatárig.