Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egy éve meghozott, véglegessé vált ítélete szerint a magyar állam jogsértést követett el egyes magyar egyházakkal szemben, miután a magyar állam megsértette azoknak az egyházaknak az egyesülési és vallásszabadságát, amelyeket a magyar állam törvénnyel önkényesen megfosztott jogállásuktól (a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény) - írja a TASZ blogján. A jogsértést két éve már az Alkotmánybíróság is megállapította.

Az EJEB ítélete mind vagyoni, mind nem-vagyoni kártérítést megalapoz a pernyertes egyházak felé, ám a kilenc egyház képviseletét ellátó TASZ szerint a teljes jogorvoslatnak magában kell foglalnia minden elvett egyházi státusz visszaállítását is. Az EJEB hat hónapot adott a magyar kormánynak arra, hogy egyezzen meg az egyházakkal a jogorvoslat mikéntjéről. A május 15-ig meghosszabbított határidőn belül a TASZ ügyfelei közül végül két egyház kötött egyezséget a kormányzattal: az Árpád Rendjének Jogalapja Tradicionális Egyház, és a Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház. Az ANKH Az Örök Élet Egyháza, a Dharmaling Magyarország Buddhista Egyház, a Mantra Magyarországi Buddhista Egyház, a Szangye Menlai Gedün A Gyógyító Buddha Közössége Egyház, az Univerzum Egyháza, az USUI Szellemi Iskola Közössége Egyház, valamint az Út és Erény Közössége Egyház viszont nem.

Az idő lejárt

Bár az egyházak felvették a kapcsolatot a kormánnyal az ítélet végrehajtását követően, az igazságügyi miniszter pedig még novemberben kijelentette, hogy tárcája német mintára új törvényt készít elő, aminek a javaslatát még az év vége előtt a parlament elé terjeszti, ez mind a mai napig nem történt meg. Sőt, a módosítás előkészítésének tényén túl semmilyen tartalmi információ sem látott napvilágot, és az egyházakkal sem közöltek semmit - fogalmazott a TASZ.

A kormányzat végül 2015. március 2-án, egy héttel az eredeti, hat hónapos határidő vége előtt e-mailben tette meg első érdemi egyezségi ajánlatát, ám az ebben szereplő kártérítési összegek vagy messze elmaradtak, vagy nagyságrendekkel alacsonyabbak voltak, mint az egyes egyházak kártérítési igényei, így egyezség sem született - kivéve a két egyházat. Azoknál, amelyek nem egyeztek meg a magyar állammal, így a kártérítés mértékét az EJEB fogja megállapítani, amit a kormánynak ki kell fizetnie - a kifizetést nem tagadhatja meg a magyar állam.

Több száz milliós kártérítés

A magyar állam úgy kényszerül várhatóan több száz millió forintos, de lehet, hogy milliárdos kártérítés kifizetésére, hogy mindezt kizárólag magának köszönheti, miután az új törvényt el sem kellett volna fogadni.

A kitűzött cél, a kormány által csak "bizniszegyháznak" nevezett szervezetek kiszűrése elérhető lett volna kevésbé jogkorlátozó módon is, a korábbi jogszabályi keretek között is. A TASZ szerint a kormányzat sem akkor, sem a bíróságok előtt nem bizonyította, hogy bármelyik egyház is törvénytelenül élt volna vissza jogállásával, és nem adott magyarázatot arra sem, hogy ha voltak erre vonatkozó információi, akkor miért nem kezelte a helyzetet a rendelkezésre álló jogi eszközökkel (például ügyészségi vizsgálattal). Az EJEB emiatt állapította meg azt, hogy az egyházaknak a státuszuktól való generális megfosztása, a cél respektálása mellett is, teljesen szükségtelen volt.

Az alaptörvény is alkotmányellenes?

A civil szervezet továbbá arra is emlékeztet, a kártérítés kifizetésével a teljes jogsértést nem orvosolja - ahhoz az egyháztörvényt és az alaptörvényt is meg kellene változtatni.

Amikor ugyanis a magyar Alkotmánybíróság (Ab) ítélte jogsértőnek az egyháztörvényt, annak ellenére, hogy az Ab határozatai a törvény szerint a kormányra nézve is kötelezőek, a kétharmados kormánytöbbség úgy orvosolta a problémát, hogy az alaptörvénybe emelte az alkotmányellenes szabályozást. Magyarország alaptörvénye ennek köszönhetően jelenleg alkotmányellenes - illetve sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét is, így önmagában az egyháztörvény módosítása sem lesz elegendő a jogorvoslathoz: ahhoz az alaptörvényből is el kell távolítani a jogsértő szabályozást - emeli ki a TASZ.