Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Reményik Kálmán, a vállalat elnök-vezérigazgatója elmondta: még nem kapott hivatalos választ a társaságoktól, de a NIF felkészült az esetleges nemleges válaszokra és az ezek miatt induló bírósági eljárásokra. A kárigény a Strabag Zrt. igazgatósági irodáiban lefoglalt feljegyzéseken alapul, amelyeket a GVH bizonyítékként felhasznált eljárása során. Ezekből kiderült, hogy a megbüntetett cégek extraprofitja 31,9 milliárd forintot tett ki, vagyis megegyezik azzal az összeggel, amelyet akkor kapunk, ha az érintett három sztrádafejlesztés összesen 138,4 milliárd forintos szerződéses árából levonjuk a 96,4 milliárd forintos alapárat és a 10 milliárd forintos általános nyereségtartalmat. A NIF számításai szerint az egyes társaságoknak a GVH-bírságok arányában kellene megtéríteniük az államnak okozott kárt. Az M70-es 20 kilométeres szakaszát építő Strabagtól 11,19 milliárd forintot várnak, de Appelshoffer József, a vállalat vezérigazgatója kizárta, hogy fizetnének. Az M3-as Polgár-Görbeháza szakaszán dolgozó Egút-Debmút konzorcium két tagjától egyaránt 2,23 milliárd forintot követel a NIF, de ezek a kivitelezők is inkább pereskednek. Kolozsvári Gyula, az Egút Zrt. vezérigazgatója elmondta: a kártérítési igény meghaladja a lehetőségeiket, ezért nem tudnak fizetni. Bagdi Géza, a Debmút Zrt. vezérigazgatója arról számolt be, hogy tulajdonosi döntésre várnak, de valószínű, hogy ők sem tesznek eleget a fizetési felszólításnak. Az M7-es Balatonszárszó-Ordacsehi szakaszát építő konzorcium tagjaitól, a Betonút Zrt.-től 9,91 milliárd forintot, a Hídépítő Zrt.-től 6,3 milliárd forintot vár a NIF. Az előbbi cég jelezte, hogy nem utalják át az összeget, és bár az utóbbi társaság nem nyilatkozott, várhatóan ők sem teljesítik a követelést. Szakértők szerint a tetemes kártérítés a nagyobb cégeket is megrendítené. A közelmúltban arról láttak napvilágot pletykák, hogy az elmarasztalt vállalatok trükkös megoldásokhoz is folyamodhatnak, például vagyonukat új társaságba mentik át, kiürített cégeiket pedig hagyják összedőlni. Ez viszont kockázatos lenne állami beruházásokra számító vállalkozások esetében. Így valószínű, hogy a cégvezetők esélyt látnak abban, hogy pereskedjenek a NIF-fel. Ha a jogvitákat megnyerni nem is tudják, de időt nyernek velük, ami elegendő lehet a talpon maradáshoz - írja Népszabadság.