Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - 2011. december végi  hiánya 1734,4 milliárd forintra teljesült, mely az éves eredeti előirányzat mintegy 2,5-szeresét, a törvényi módosított előirányzatnak pedig 110,0 százalékátát jelenti - közölte az NGM. Az államháztartás ‑ helyi önkormányzatok nélküli ‑ 2011. évi pénzforgalmi hiányának alakulása megerősíti azt, hogy az államháztartás 2011. évi kitűzött egyszeri tételek nélküli eredményszemléletű hiánycélja ‑ a GDP 2,94 százaléka ‑ a várakozásoknak megfelelően várhatóan teljesül - köszönhetően a magánpénztári pénzeknek.

Az államháztartás központi alrendszerének december havi hiánya 486,5 milliárd forintban teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 422,1 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 11,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 53,0 milliárd forintos deficittel zártak.

Kapcsolódó

A decemberi óriás hiány oka

Az államháztartás központi alrendszerének 2011. december havi hiányához jelentős mértékben hozzájárult a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása, mely mintegy 196 milliárd forint kiadást jelentett a központi költségvetésnek. Ezen felül a MÁV Zrt. helyzetének rendezése kapcsán mintegy 50 milliárd forint összegű adósságátvállalás is megtörtént, továbbá sor került a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. tőkehelyzetének 120 milliárd forintos megerősítésére. A bevételi oldalon az Európai Bíróság döntése következtében mintegy 220 milliárd forintot kitevő ÁFA visszautalások kifizetése rontotta az egyenleget.

Így duplázódott meg a hiány

Az államháztartás éves hiánya közel háromszorosa lett az eredetileg tervezettnek, hisz a 2011-es költségvetést eredetileg 687,9 milliárd forintos hiánnyal fogadta el az országgyűlés. Ugyanakkor a kormány számára is gyorsan bebizonyosodott, hogy ez a hiány nem tartható, ugyanis a makropályát sikerült egy kicsit eltervezni. Ugyanis a hajszálnyival 3 százalék alá belőtt hiányt a kormány három százalékos gazdasági növekedéssel és 3,5 százalékos inflációval tervezete meg, ami már az elfogadás pillanatában meglehetősen kétséges volt.

A makrópálya tarthatatlanságával kapcsolatban Orbán Viktor és Matolcsy György a februári brüsszeli kormányfői találkozót követően világosodott meg - s ekkor jelentették a költségvetési kiadási oldalának 250 milliárdos csökkentését - amit azzal indokoltak, hogy az ország ily módon készüljön fel az euró esetleges váláságára, ám ekkor még nem módosították a törvény szövegét, erre a év második felében kapott rá a kormány.

Az első alkalommal július 11-én, amikor is 500 milliárd forinttal 1184,5 milliárdra emelték a hiánycélt. Az 500 milliárd forint a Mol 21 százalékos részesedésének kivásárlására fordíthatta a kormány. A törvény elfogadását követő napokban látott napvilágot az újabb módosítás - a 85 oldalas javaslatban végleg elvonták azt a 250 milliárdot - amelynek zárolásáról még februárban döntött a kormány.

A következő módosításra már novemberig kellett várni: ekkor fogadta el a parlament a megyei önkormányzatok vagyonának - és adósságának - államosításáról szóló törvényt - a megyék konszolidálásához pedig 200 milliárd forintra volt szüksége a kormánynak. A költségvetés módosításához még hozzácsapták a MÁV konszolidálását és a Magyar Fejlesztési Bank 60 milliárd forintos tőkeemelését - így a deficit egy módosítással újabb 333 milliárd forinttal növekedett a hiány - így az 1517,1 milliárd forintra emelkedett.

Az év utolsó napjaiban fogadta el a parlament a befektetési alapkezelőkről szóló új törvény - ennek 174 paragrafusában - valahol a törvény 121 oldalán - rejtették el a költségvetés újabb módosítását. Eszerint a Magyar Fejlesztési bank tőkéjét további 60 milliárd forinttal emelik meg - ám ez módosítás nem növelte a hiányt - ugyanis ugyanennyivel megemelték a bevételi előirányzatot.

 

Az államháztartás egyenlege (milliárd forint)
2001-454,9
2002-1616,2
2003-1054,3
2004-1284,1
2005-984,4
2006-2056,4
2007-1291,4
2008-910,6
2009-924,9
2010-869,8
2011-1734,4
2012*-576,16
*terv
Forrás: NGM, PM