BUX
39279

Minden magyar állampolgárra 2,1 millió forint adósság jut

A második negyedévben a nyugdíjmegtakarítások államosítása nyomán csökkent az államháztartás bruttó adóssága, a nettó tartózás viszont növekedett.

NAPI, 2011. augusztus 16. kedd, 10:18

A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2011 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,7 százalékát tette ki - közölte az MNB. A finanszírozási képesség pozitív egyenlege elsősorban a 2011 első negyedévében elszámolt, magánnyugdíj-pénztári kilépések miatti, a háztartások által az államháztartásnak nyújtott tőketranszfer következtében alakult ki. A tőketranszfer hatását figyelmen kívül hagyva az államháztartás nettó finanszírozási képessége a GDP -4,0 százaléka volt az elmúlt egy évben. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága jelentősen csökkent a második negyedévben, és a GDP 76,8 százalékát érte el a negyedév végén, vagyis 21 285 milliárd forinton állt. Ez a KSH adatai szerinti 9,969 milliós hazai népességgel számolva azt jelenti, hogy egy főre 2,135 millió forint államadósság jutott. Az első negyedév végén az államadósság a GDP 81,6 százaléka, azaz 22 456 milliárd forint volt.

Az államháztartás nettó tartozása (14975 milliárd forint) a GDP 54,0 százalékát tette ki 2011 második negyedévének végén az első negyedév végi 52,8 százalékot követően. A magánnyugdíj-pénztári kilépésekhez tartozó tőketranszfer elszámolása 2011 első negyedévében csökkentette az államháztartás nettó tartozását, mert ekkor növekedett meg az államháztartás egyéb követelése a magánnyugdíj-pénztárakkal szemben.

Az államháztartás bruttó adóssága a második negyedévben elsősorban a magánnyugdíj-pénztári kilépések következtében az államháztartáshoz visszakerült államkötvények és kincstárjegyek bevonása miatt csökkent. A magánnyugdíjpénztárak a kilépő tagok követeléseihez tartozó pénzügyi eszközöket a második negyedévben adták át az államháztartásnak.

*2011 második negyedévére vonatkozó adathoz az MNB a saját GDP-becslését használta. 2011 első és második negyedévében különálló pontként ábrázolták azt a negyedéves adatot (fekete színnel, csak az első negyedévben) és azokat az utolsó négy negyedév adatára vonatkozó adatokat (szürke színnel), amelyek a magánnyugdíj-pénztári kilépések miatti tőketranszfer hatását figyelmen kívül hagyva mutatják az államháztartás nettó finanszírozási képességét.Forrás: MNB

 

2011 második negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 153 milliárd forint volt. A magánnyugdíj-pénztári kilépésekhez kapcsolódó eszközátadás gyakorolt jelentős hatást a központi kormányzat mérlegének szerkezetére. A nyugdíjpénztárakkal szembeni, az előző negyedévben keletkezett egyéb követelések az eszközátadás következtében megszűntek, és helyükbe léptek a nyugdíjpénztáraktól kapott számlapénz és a központi kormányzaton kívüli gazdasági szereplők által kibocsátott értékpapírok. Az eszközátadás következtében az államhoz visszakerült államkötvények és kincstárjegyek a központi költségvetés tartozásait csökkentették. A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igényüket (110 milliárd forint) elsősorban betéteik csökkentésével fedezték. A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye (73 milliárd forint) alapvetően a központi kormányzattól felvett hitelek növekedését okozta.

A háztartások nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2011 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -5,5 százaléka (-1512 milliárd forint) volt. A magánnyugdíj-pénztári kilépések miatt az államháztartásnak fizetett tőketranszfer nélkül számolt nettó finanszírozási képesség az elmúlt egy évben a GDP 4,2 százaléka (1166 milliárd forint) volt.2011 második negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (277 milliárd forint) a negyedéves GDP 4,0 százalékát tette ki.

2011 második negyedévében a pénzügyi eszközök esetében a készpénz, a betétek, a hitelintézetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a befektetési jegyek és az egyéb követelések növekedése volt jelentős. A kötelezettségek esetében a forinthitelek növekedése és a devizahiteleknek a forinthitelek növekedésénél nagyobb mértékű csökkenése volt jellemző, emellett jelentősen nőttek az egyéb kötelezettségek.