BUX
37803

Minden második állást ismerősök, rokonok szereznek

Az alacsonyabb iskolai végzettségűek az átlagosnál nagyobb valószínűséggel tapasztalják meg a munkanélküliséget. A 19-64 évesek 30,7 százaléka volt már állástalan. Továbbra is az informális háló a legerősebb, minden második munkanélküli ismerősei, rokonai, barátai segítségével talált új állást.

Domokos László, 2012. december 21. péntek, 14:27

Az egyének munkanélkülivé válásának valószínűségét, azaz munkaerő-piaci pozícióját legerősebben az iskolai végzettség befolyásolja: az alacsonyabb iskolai végzettségűek az átlagosnál nagyobb valószínűséggel tapasztalják meg a munkanélküliséget. Eltekintve a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlévő befejezett általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők csoportjától, a legalacsonyabb (legfeljebb általános iskolai) és a legmagasabb (felsőfokú) iskolai végzettségűek között a munkanélküliség által érintettek arányában mintegy két és félszeres a különbség. Az előbbi csoportba tartozók 43,8, az utóbbiba tartozók 17,1 százaléka volt már legalább egy alkalommal munkanélküli 2012 I. negyedévében - derül ki a KSH frissen publikált elemzéséből.

Érdemes az analízis eredményeit a kormányzatnak az utóbbi hetekben a felsőoktatás átalakítása kapcsán felhozott érvrendszerével összevetni. A KSH kongruencia-vizsgálata korábban arra jutott, hogy a magasabb végzettség biztosabb állást jelent. Az iskolázottsági szint emelkedésével a foglalkoztatottsági szint is javult, 2010-ben például a felsőfokú végzettségű 45−54 évesek körében már meghaladta a 90 százalékot (Napi Gazdaság, 2012. november 16.) Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) pedig korábban olyan következtetéseket publikált, miszerint Magyarországon a diplomások 2012-ben kedvezőbb elhelyezkedési esélyekre számíthatnak a munkaerőpiacon a többi végzettségi kategóriához tartozókhoz, illetve az országos átlaghoz képest (Napi Gazdaság, 2012. augusztus 17.).

Volt már munkanélküli (19-64 évesek, csoport arányában, százalék, 2012)Legmagasabb iskolai végzettségEgyszerTöbbszörJelenleg is azÖsszesenNőkNyolc általánosnál alacsonyabb2,79,229,241,1Nyolc általános11,310,217,839,3Szakiskola vagy szakmunkásképző14,910,613,038,5Gimnázium10,04,36,821,1Szakközépiskola12,66,28,427,2Felsőfok10,12,84,717,6Mindösszesen11,76,810,328,8FérfiakNyolc általánosnál alacsonyabb5,39,136,550,9Nyolc általános9,713,726,249,7Szakiskola vagy szakmunkásképző14,511,613,940,0Gimnázium6,34,07,217,5Szakközépiskola12,66,18,527,2Felsőfok9,12,54,716,3Mindösszesen11,68,412,632,7
Forrás: KSH

Egyre többen élik meg az állástalanságot

A KSH friss elemzése szerint azok aránya, akik a munkanélküliség által érintettek (vagyis akik korábban már voltak munkanélküliek vagy a megkérdezés időszakában annak minősültek) 2007-ben a 19-64 évesek 28,7 százalékát jelentette, 2010-ben arányuk 29,8 százalékra, 2012 I. negyedévére pedig 30,7 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan nőtt a munkanélküliség kivédését segítő eszközrendszer elfogadottsága.

A legfeljebb az általános iskola nyolcadik osztályát (vagy még azt sem) végzettek körében folyamatosan és jelentős mértékben nőtt azok aránya, akik több alkalommal voltak munkanélküliek, illetve azoké, akik jelenleg is azok. A szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek körében a munkanélküliség által érintettek aránya 39,5 százalék. A szakközépiskolát végzettek valamivel több mint 27 százaléka volt már munkanélküli. A gimnáziumi végzettségűek között viszonylag nagy számban vannak a felsőfokú tanulmányokat folytató és munkaerő-piaci tapasztalattal még nem rendelkező fiatalok.

A munkanélküliség területi különbségeit markánsan tükrözi az állástalanság által érintettek aránya. A Budapesten, Pest megyében, illetve Győr-Moson-Sopronban élő 19-64 évesek több mint 72 százaléka még soha nem volt munkanélküli. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Beregben 51,5, Nógrádban 52,2, Borsod-Abaúj-Zemplénben csak 52,4 százalék ez az arány. E megyékben jelentős azok aránya, akik már többször voltak munkanélküliek, beleértve a jelenleg is állás nélkül lévőket.

MI a sikeres munkakeresés titka?

Az informális háló erősségét jól jelzi, hogy az állástalanok 46 százaléka ismerősei, rokonai, barátai segítségével talált munkát. További 24,6 százalék maga keresett meg munkáltatókat, 8,6 százalékuk a munkaügyi szervezeten keresztül, míg 8,4 százalék hirdetés révén helyezkedett el újra. Az iskolai végzettségi skála két szélén a leggyengébb a rokoni, baráti kapcsolat szerepe az elhelyezkedésnél, de míg az alacsony végzettségűeknél ezt a munkaügyi szolgáltatás intenzívebb igénybevétele pótolja, a diplomásoknál az egyéni kezdeményezésnek (hirdetés és közvetlen kapcsolatfelvétel a munkáltatókkal) nagyobb a súlya.

Az ismerősi, baráti segítséggel történő sikeres elhelyezkedés aránya a kedvezőbb helyzetű területeken (Budapesten, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Pest megyékben) magasabb. A munkaügyi szervezet szerepe a nagyarányú munkanélküliség jellemezte területeken (Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében) a legintenzívebb, de a KSH szerint feltételezhető, hogy nem a piaci szervezetekhez történő sikeres kiközvetítés, hanem a támogatott foglalkozási lehetőségek vannak túlsúlyban.