A nemfertőző betegségek, köztük a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a stroke a korai halálozás vezető halálokai közé tartoznak a 21 században. A WHO ezért támogatja a kormányokat, hogy globális akciótervet vezessenek be, amely kilenc fő célt tartalmaz, közöttük például a globális sóbevitel 30 százalékos csökkentését 2025-re, amivel életek millióit lehetne megmenteni - állítja a WHO nemfertőző, illetve mentális betegségekkel  foglalkozó részlegének igazgatója, Oleg Chestnov.

A nátrium fő forrása a táplálkozásban a nátrium, ami nátrium-glutamátból, vagy nátrium-kloridból származhat, és a világ minden táján használják ízesítőként. Számos országban a a sóbevitel 80 százaléka feldolgozott élelmiszeripari termékekből, például a kenyérből, a sajtból, az üveges szószokból, a felvágottakból, vagy a készételekből kerül a szervezetünkbe.

A túlzott sófogyasztás magas-vérnyomáshoz vezethet, és növeli a szívbetegségek, valamint a stroke kockázatát. Az átlagos napi sófogyasztás 10 gramm, ez körülbelül a kétszerese a WHO ajánlásának, ami öt gramm alatti mennyiséget javasol (összesen mintegy egy teáskanálnyit naponta). A 2-15 éves gyerekeknek ennél is kevesebbet tanácsolnak, a gyermek növekedési igényeihez igazítva.

Így lehet egészségesebb

Só majndem mindenben van, amit megeszünk, a feldogozott, vagy késztermékekben egészen magas a szintje, de mi magunk is sokat használunk főzés közben - hívja fel a figyelmet Oleg Chestnov. Úgy véli, a lakosság egészségi állapotát a sófogyasztás csökkentésével lehet a leghatékonyabban javítani, ezért sürgeti, hogy az élelmiszeripar, a WHO és a nemzeti kormányok fokozattabban működjenek együtt az élelmiszergyártásban felhasznált sómennyiség csökkentése érdekében.

A WHO sófogyasztás-csökkentési stratégiájában szerepet kap egy olyan szabályozás, amelyben biztosítaná, hogy a gyártók és a kereskedők kevesebb sót használjanak, illetve olyan iparági megállapodás, amelyek eredményeként a gyártók és a kereskedők elérhetővé teszik az egészséges, alacsony sótartalmú, temékeket. Foglalkozik a sószegény termékek népszerűsítésével az iskolákban, egészségügyi és közintézményekben és a termékek egyértelmű, fogyasztóknak szóló címkézésével is.

El a sószóróval az asztalról!

A személyes, családi sócsökkentési stratégiák között megemlíti a termékcímkén a sótartalom ellenőrzésének fontosságát a vásárlásnál, az alacsonyabb sótartalmú élelmiszerek preferálását, a sószóró eltávolítását az étkezőasztalról, a maximum egyötödnyi teáskanálnyi só felhasználását naponta, a sós élelmiszerek fogyasztásának ritkítását, és már a kisgyerekek ízlelésének alakításánál a szószegény diéta bevezetését.

A jódozott só alkalmazására kényszerülő országoknak is foglalkozniuk kell ezzel a kérdéssel. A megfelelően jódozott sóból ugyanis a kis mennyiség fogyasztása is biztosítja a gyermekek értelmi fejlődését - hangsúlyozza a WHO.