Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Magyarország lakosságának 10 százaléka olyan helyre születik, olyan helyen él, ahol nincs munka, rendkívül magas a munkaerő-piaci kirekesztődés és ahol a helyi társadalom önmagában nem tud megbirkózni azzal a hatalmas gazdasági, társadalmi, egyéni problémákkal, amelyek rászakadnak - mondta Fazekas Károly az MTA KTI igazgatója a kötetet bemutató konferencián tartott megnyitó beszédében.

A HÉTFA Pannon Elemző Iroda által az MTA közgazdaságtudományi Intézet megbízásából készített tanulmánykötete annak kérdéskörét vizsgálta, hogy Magyarország kistelepülésein közösségi eszközökkel növelhető-e a foglalkoztatottság, csökkenthető-e a tartós munkanélküliség, és ha igen, miként.

Az adatok azt mutatják, hogy a magyarországi kistelepülésein, különösen a társadalmi és gazdasági szempontok szerint is hátrányos helyzetű vidékein a foglalkoztatottság az európai uniós átlagban igen alacsonynak számító országos szinttől is elmarad, sőt, a tartós munkanélküliség a lélekszámarányuknál jóval nagyobb mértékben "szorult be" ezekbe a falvakba, kisvárosokba.

A tanulmánykötet készítői olyan helyi foglalkoztatási megoldásokat kerestek, amelyek lényegüket tekintve ötvözik a piaci és állami szféra céljait és működési jellemzőit, továbbá megerősítik a helyi közösségeket, s így kívánják feloldani a kialakult társadalmi feszültségeket - mondta Kabai Gergely, a kutatást elkészítő HÉTFA - Pannon Elemző Iroda kulturális antropológusa.

A kötetet bemutató konferencia megnyitó beszédében Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár úgy vélekedett: van honnan feljönnie az országnak. A foglalkoztatotti létszám folyamatosan, 10-15 éve 3,7 és 3,9 millió között mozog, a termelőszférában 1,2 millióan dolgoznak, a munkanélküliek és a nem aktívak között pedig mintegy 900 ezerre tehető azoknak a száma, akiknek semmilyen szakképzettsége nincs.

Az államtitkár szerint a 25-45 éves korosztály foglalkoztatottságában majdnem az európai unió átlagán áll Magyarország, a 24 év alattiak, a 45-50 év felettiek, valamint a tartós munkanélküliek és az alacsony végzettségűek foglalkoztatása terén azonban nagy baj van, amit még a területi különbségek is súlyosbítanak - fejtette ki Czomba. Ma Magyarországnak van olyan térsége, ahol a munkanélküliség 4,3 százalék és van olyan, ahol 21,5 százalék.  Vagyis a problémák kétharmada az ország egyharmadára koncentrálódik - jegyezte meg az államtitkár.

Munkaerő lenne, de a munka nem kell

A folyamatok mögött meghúzódó problémák között, Czomba egyebek mellett azt emelte ki, hogy vannak olyan települések, ahol egyszerre van jelen a magas munkanélküliség és az a jelenség, hogy egy odatelepülő vállalkozás nem talál megfelelő munkaerőt, mert esetleg nem vállalják el a helyiek a felajánlott munkát. Ez - mint mondta - nem egyedi eset, és az okát a szociális rendszer és a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer összemosódásában látja.

Czomba megjegyezte, hogy a helyzet javításában lehet statisztikai módszerrel is eredményeket elérni, meg valóságosan is. Előbbi azonban hosszú távon biztosan nem oldja meg a problémákat, ezért a politikus szerint azokban a térségekben, ahol az elsődleges munkaerőpiac nem tud munkát biztosítani az embereknek, ott a közfoglalkoztatás keretében kell segítséget nyújtani.

Az államtitkár ennek kapcsán kiemelte: az Új Széchenyi Terv keretében már megjelentek szociális szövetkezetek felállítását és fejlesztését célzó pályázati felhívások. A projektek bírálata folyamatosan zajlik, április közepéig több mint egymilliárd forintnyi támogatást ítéltek oda, és június végéig további 1,5 milliárd forinttal támogatják majd a szociális gazdaság e formában történő fejlesztését. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében pedig további források - körülbelül 12,5 milliárd forint - állnak rendelkezésre a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatására - tette hozzá az államtitkár.

Az államnak itt lenne keresnivalója

A HÉTFA munkatársai szerint az eddigi tapasztalatok alapján leszögezhető: önmagában sem a piaci, sem az állami, önkormányzati szféra nem tudta hatékonyan és maradandóan orvosolni azt a problémát, hogy az ország kisebb falvai folyamatosan szegényednek, egyre súlyosabb társadalmi problémák színtereivé válnak, egyre több közösségi feszültség halmozódik fel bennük.

Magyarország falvainak legnagyobb problémája ma az, hogy a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok (legnagyobb tömegben az alacsonyan iskolázottak és a romák) számára e vidékek nem kínálnak elegendő értékteremtő, piaci értelemben racionális munkalehetőséget, munkahelyet.

E munkavállalók jó része hosszú ideje kiszorult az elsődleges munkaerőpiacról, foglalkoztathatóságuk nehézkes, munkavégző képességük megkopott, egy részük nincs is munkára kész állapotban. Nagyon erősen felértékelődik tehát a munkára való testi és szellemi felkészítés, mentorálás, az egyénekkel, családokkal és közösségekkel végzett szociális munka, a közösségfejlesztés szerepe.

Eszköztelen falvak

A magyarországi falvak túlnyomó többsége azonban épp e téren eszköztelen - állapítják meg a szerzők. A hatékony szociális munka és a közösségfejlesztés csak esetlegesen jelenik meg a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok életében. A piaci versenynek kitett vállalati szektor önmagában alkalmatlan arra, hogy a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportoknak tömegesen munkát és megélhetést biztosítson.

A tanulmánykötet szerzői egyebek mellett ezért is arra a megállapításra jutottak, hogy ezen a téren állami beavatkozásra van szükség.

Németh Nándor, a kötet szerkesztője kifejtette: a szociális (közösségi alapú) gazdaság Nyugat-Európában már széles körben kipróbált nonprofit foglalkoztatási gyakorlat, ami ötvözi a közcélú (közösségi) és a piaci működés elemeit. A magyar szociális gazdaságot "még ki kell találni", és kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a hátrányos helyzetű csoportoknak hosszú távon is munkahelyet tudjanak biztosítani az ilyen programok.