Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A parlament honlapján olvasható javaslat első három fejezete a jövő évi központi költségvetésről szóló - az Országgyűlésnek a múlt héten benyújtott - törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazza. Ezek a fejezetek az államháztartást szabályozó joganyag módosítását, a központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásához kapcsolódó törvénymódosításokat, valamint az egyes elkülönített állami pénzalapok megszüntetéséről szóló rendelkezéseket foglalják magukban. Ebben a három fejezetben a stabilitási és az államháztartási törvény mellett további 40 törvényt módosítanának, emellett megszüntetnék a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapot és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapját.

A javaslatban elrejtették az állami cégek összes adatának titkosítását. Az előterjesztés szabályozza azt is, amikor az üzleti tevékenységgel kapcsolatos adat nem ismerhető meg: az üzleti adatok, információk titokban maradásához fűződő méltányolható érdek az állami tulajdonban lévő vagy többségi állami részesedéssel működő gazdasági társaságok esetében is fennállhat. Mint írták, az információszabadság társadalmi rendeltetésével össze nem férő tág értelmezése nem korlátozhatja aránytalanul a jogszerű nemzetgazdasági érdekeket. A szöveg szerint nem ismerhető meg "köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat", amelynek nyilvánossága a vállalat számára piaci sérelmet okozna."

A törvényjavaslat egyebek mellett speciális felhatalmazást ad az Államadósság Kezelő Központ Zrt. számára a paksi atomerőmű bővítésének finanszírozása kapcsán teljesítendő állami kiadások technikailag egységes kezelésére, mivel a finanszírozás részben közvetlen állami hitelfelvétel útján történik.

A módosítások egyértelművé teszik, hogy a helyi önkormányzatok mely működési célú hitelei esetében szükséges, és melyek esetében nem szükséges a kormány előzetes hozzájárulását kérni az adósságot keletkeztető ügyletek megkötéséhez.

A jogszabálytervezet tartalmazza, hogy az államadósság változásának átláthatósága és követhetősége érdekében a zárszámadás során a kormánynak nem csupán az államadósság, hanem az államadósság állományának változását is be kell mutatnia. Az államháztartásról szóló törvény (Áht.) javasolt módosítása szeptember 30-ára módosítja a zárszámadási törvény Országgyűlés elé terjesztésének határidejét annak érdekében, hogy az annak alapjául szolgáló beszámolók, elszámolások ellenőrzésére több idő álljon rendelkezésre.