BUX
38435

Minimálbér: a gazdasági helyzet nem indokolna emelést

A magyar gazdaság teljesítménye nem támasztja alá a minimálbér 5,4 százalékos, illetve a szakképzettek garantált bérminimumának 5,6 százalékos emelését 2013-ban, de a szociális indokok miatt a munkaadók mégis vállalták ezt a kompromisszumot - jelentette ki Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek adott év végi interjúban.

MTI, 2012. december 29. szombat, 10:38

A vállalkozások gazdasági környezetét elemezve elmondta: az adórendszerben bekövetkezett változások közül a vállalkozások számára elsősorban a kisvállalati adó (kiva) és a kisadózók tételes adója (kata) kedvező, de jelentős a pénzforgalmi szemléletű áfa bevezetése is, hiszen az áfát addig nem kell befizetni, amíg a szállító nem kapta meg a termékért, illetve szolgáltatásért járó pénzt.

Ugyanakkor Dávid Ferenc szerint súlyos aggályokat vet fel a jogbiztonság kérdése. Stabil, kiszámítható, hosszabb távú jövedelemszabályozásra lenne szükség, és ezzel párhuzamosan az adminisztratív terhek csökkentésére, hiszen ezek az intézkedések nem kerülnek pénzbe - érvelt a főtitkár. Az utóbbihoz tartozik a 2012-ben bevezetett bérkompenzáció 2013-ra áthúzódó adminisztrálása, amelyhez jön a január 1-jétől hatályos minimálbér emelés első félévi igénybevételének adminisztrációs többlete.

A vállalkozási környezetet nyomasztja a hitelezési készség és képesség romlása, és ezen belül is a beruházási hitelezés helyzete, illetve ezen hitelek eljutása a kkv-szektorhoz - mondta a főtitkár, aki szerint ha ez nem változik a közeli jövőben, akkor a magyar gazdaság "beragad a startvonalon", miközben az európai gazdaság meglódul.

Szolidaritásból emelt minimálbér

A VOSZ főtitkára szerint a gazdaság 2012. évi visszaesése, és a 2013. évi várható stagnálás közeli állapota nem indokolja, hogy annak a 256 ezer munkavállalónak, a vállalkozási szféra 41 százalékának - akiknek kisebb része képzetlen és/vagy nincs gyakorlata, vagyis minimálbéres, nagyobb része a garantált bérminimum szerinti besorolásban van - 2013. januárjától havi 98 ezer illetve 114 ezer forintot fizessenek a munkaadók. De a munkaadók azzal is tisztában voltak, hogy e csoportok szenvedték el a reálkeresetek legnagyobb csökkenését az elmúlt években - tette hozzá. "Nem engedhetjük el többszázezer munkavállaló kezét, a minimálbér ugyanis nem pusztán piaci kategória, hiszen a minimálbér nettó értéke alig több 64 ezer forintnál, ami közel 20 ezerrel kisebb a KSH által közölt 2011. évi létminimumnál. Ezért a munkaadók a szolidaritást és a szociális megfontolásokat helyezték a mérleg másik serpenyőjébe, amikor a tárgyalóasztalnál ültek" - fogalmazott Dávid Ferenc.

A munkaadók a 2013-ra tervezett 5,2 százalékos infláció felével, azaz 2,6 százalékkal kívánták emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot, azt kérve, hogy a másik 2,6 százalékot "nyeljék le a munkavállalók", de a szakszervezetek ezt elfogadhatatlannak nevezték, így a munkaadók következő javaslata az volt, hogy a bérmegállapodás csak a második félévben lépjen életbe, de a másik oldal ebbe sem ment bele - elevenítette fel a három hónapos tárgyalási folyamatot a VOSZ főtitkára.

A megoldást az jelentette, hogy az első félévben a 11 kiemelt, s leginkább veszélyeztetett ágazatban a bértarifa emelés terheit "tömegével és a járulékkal megpakolva" a költségvetés megtámogatja, összesen 10 milliárd forintos összegben - mondta a főtitkár. (A támogatott ágazatok: élelmiszergyártás, textilgyártás, ruházati ipar, bőr-, bőrtermék-, lábbelik gyártása, fafeldolgozás, bútorgyártás, épület-építés, speciális szaképítés, kiskereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás.)

Dávid Ferenc szerint az eredmény mutatja, hogy mind a három fél, a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány is meg akart állapodni. Hozzátette: ezt azért fontos jelezni, mert a kormány megállapodás nélkül, egyedül is kihirdethette volna a minimálbér illetve a garantált bérminimum összegét, ahogy azt korábban már megtette.

A VOSZ főtitkára szerint a társadalmi béke megőrzése szempontjából is fontos a megállapodás: a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány képesek voltak közösen olyan minimálbért megállapítani, amely a kormány számára politikailag vállalható, a munkavállalók méltányosnak tartják és a munkaadók ki tudják fizetni. Számítva arra, hogy a második félévben a javuló gazdaság azt is eredményezi, hogy a munkaadók már saját erőből, költségvetési támogatás nélkül is ki tudják fizetni az 5,4, illetve 5,6 százalékos többletbért a támogatott ágazatokban, miközben a munkaadók a nem támogatott ágazatokban már január elsejétől vállalták a 98 ezer, illetve 114 ezer forintos összeget, plusz a többletjárulék terheit.

A VOSZ főtitkára emlékeztetett arra, hogy a 2012. évi 19 százalékos minimálbér, illetve a 15 százalékos garantált bérminimum emelés összege is áthúzódik 2013-ra, és "nyomja a vállalkozások vállát". Nem felejtve, hogy a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi akcióterv a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a kedvezményezett körben meghirdetett, munkát terhelő járulékok csökkentése nyomán - fűzte hozzá.