BUX
39554

Miről ismerszenek meg a gazdagok?

Egy évtizeddel ezelőtt még nehéz volt megmondani, vagyonuk halmozásán kívül mihez kezdenek pénzükkel a gazdagok Magyarországon. A nemzet krémje azonban gyorsan átvette a gazdagok régi-új hóbortját, a jótékonykodást.

Pápai Csaba, 2010. augusztus 12. csütörtök, 21:55

A vagyon önmagában már nem garantálja a gazdagok társadalmi státuszát, legalábbis erre utal az a klikkesedés, amely az amerikai milliárdosok között nemrég elindult. A mai napig negyvenen csatlakoztak az Egyesült Államokban a Warren Buffett és Bill Gates által elindított "Jótékonysági fogadalomhoz". A Forbes számításai szerint együtt több mint 150 milliárd dollárt fordíthatnak adományozásra - ez összes vagyonuk fele, melynek jótékony célra költésére életükben, vagy haláluk után ígéretet tettek. Buffett és Gates arra számít, hogy kezdeményezésükkel divatot teremthetnek, és megnyerhetik a jótékonykodásnak nemcsak az amerikai mágnásokat, de India és Kína leggazdagabb embereit is. Buffett Washington Postnak adott becslése szerint a kezdeményezés révén 600 milliárd dollár gyűlhet össze jótékony célokra.A jótékonykodás, tágabb értelemben pedig a társadalmi felelősségvállalás a 100 leggazdagabb magyar körében is egyre inkább dívik. A két legvagyonosabb, Demján Sándor és Csányi Sándor főként nevükkel fémjelzett, pár milliárd forintos tőkével rendelkező alapítványokon keresztül jótékonykodnak, mára pedig az előbbi által alapított Prima Primissima-díj mögött is közösen állnak. A tehetséges, de hátrányos helyzetű gyerekeket támogató, egymilliárd forintos magántőkével elindított Csányi Alapítvány céges pénzből él, a Prima Primissima magánadományokból táplálkozik. A Demján Sándor Alapítvány elsősorban roma fiatalok tanulmányait támogatja, szintén magánpénzekből. Mások, például Kovács Gábor, a Kogart ház alapítója 3 milliárdos magángyűjteményét "grundolta" művészeti alapítványába, amelyet azóta céges támogatásokkal bővít.Sokan vannak azonban, akik szigorú magánügyként tekintenek a jótékonykodásra, és messziről kerülik a nyilvánosságot. Ez utóbbira azért van még mindig példa, mert Magyarországon nem terjedt el olyan mértékben az adományozás nyilvános gyakorlata, mint az angolszász országokban, ahol már a XVII-XVIII. században is jelentős kulturális hagyományai voltak a jótékonykodásnak - hívta fel a figyelmet kérdésünkre Korányi Tamás. A főleg angol, illetve amerikai filantrópok és a magyarországi gazdagok közötti "generációs különbség" is sokat nyom a latba - Magyarországon főként első generációs vagyonfelhalmozók kezében összpontosul a tőke, akik vagyonuk gyarapításával, és nem annak eladományozásával vannak elfoglalva. Az angolszászoknál nem számít ritkaságnak a második, harmadik generációs gazdag, aki vagyonával egy nagy adag lelkifurdalást is kapott örökül, amelyet a jótékonykodással próbál enyhíteni. (A Jótékonysági fogadalom elindítói üdítő kivételnek számítanak e szabály alól, hisz mindketten első generációs milliárdosok, akik bőkezűen adakoznak.)A gazdagok gyakran önvédelemből kerülik a publicitást - árnyalja a hazai jótékonykodási gyakorlatról kialakult képet Szakonyi Péter. A 100 leggazdagabb magyart rangsoroló kiadvány szerkesztője szerint a milliárdosok egy része külön emberet foglalkoztat arra, hogy a hozzá beáramló, jótékonysági kérelmeket kezelje, s jótékonykodását azért nem veri nagydobra, hogy a kérések további áradatának elejét vegye. Pedig a társadalmi felelősségvállalás kimagasló példáival találkozhatunk a háttérbe húzódó adományozók körében is. Küllői Péter befektetési karrierjével felhagyva fogott jótékonykodásba - emlékeztett Korányi Tamás -, ma a beteg gyerekeknek maradandó élményeket kínáló, a támogatókat a táborokba aktívan is bevonó Bátortábor igazgatósági elnöke, de Jaksity György, Winkler Péter és Bajnai Gordon mellett az ő nevéhez köthető a szintén beteg gyermekekkel foglalkozó Mosoly Alapítvány 1996-os alapítása is.

Az amerikai milliárdosok kezdeményezése egy ideig még biztos nem válik általános gyakorlattá itthon, hiszen még a leggazdagabbak is mindössze vagyonuk töredékével jótékonykodnak, szemben a nem ritkán a teljes vagyonuk 10-20 százalékát is a karitas intézményét erősítő felajánlásokat tevő angolszászokkal. Ám attól sem kell félni, hogy a magyar gazdagok szégyenben maradnak; a társadalmi felelősségvállalás jegyében tíz magyar fuvarozócég - többek között a Wáberer György és a Révész Bálint neveit is viselő cégek - vállalta, hogy július elsejétől kamionjait csak itthon tankolja. Ebből előreláthatóan 2 milliárd forintos többlet-bevétele származna a költségvetésnek, amelyet az árvízkárosultak megsegítésre fordítanának.