Sáling József kifogásolta, hogy a Munka törvénykönyvének módosítása után a korábbi 100 százalékos vasárnapi pótlékot 50 százalékra csökkentették. A szakszervezet a 100 százalékos pótlék visszaállítását és önkéntes alapú vasárnapi munkavégzést követel, valamint azt, hogy a pihenőnapok közül legalább kettő vasárnapra essen - mondta Sáling, aki hozzátette, hogy a kereskedelmi dolgozók jelenlegi létszámával, a munkaerő minőségével nem oldható meg a vasárnapi nyitva tartás.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a kereskedelemben dolgozók többsége minimálbérért, vagy szakmunkás bérminimumért dolgozik, ami a minimálbérért foglalkoztatottak esetében azt jelenti, hogy a napi 8 óra munkával a megélhetéshez szükséges összeget sem tudják hazavinni.

A rendezvény végén Sáling József és Buday Pálné, a KASZ alelnöke együttesen adták át a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselőjének a szakszervezet követeléseit tartalmazó petíciót, amelyet a KASZ közleménye szerint a sajtóosztály vezetője vett át.

A szakszervezet követelései a következők:

  • Legyen 100 százalékos vasárnapi pótlék.
  • Elfogadhatatlan, hogy a bevásárlóközpontokban nem kell vasárnapi pótlékot fizetni a munkavállalóknak.
  • A szabályok tegyék lehetővé, hogy a pihenőnapokból legalább kettő vasárnapra essen.
  • Legyen önkéntes a vasárnapi munkavégzés: a dolgozók kapjanak lehetőséget arra, hogy eldönthessék, szeretnének-e dolgozni vasárnap. Különösen a gyermeket nevelők, kismamák és családos munkavállalók érdekeit vegyék figyelembe.
  • Biztosítsák a munkáltatók a megfelelő létszámot a munkahelyeken. A szakszervezet szerint a szakma jelenlegi létszámhelyzetével, bérpolitikájával a vasárnapi nyitva tartás, a vasárnapi munka, csak a kereskedelmi dolgozók sérelmére valósítható meg.
  • Ellenőrizze a kormány a munkavégzés szabályainak betartását a kiskereskedelmi szektorban.
  • Legyen egyműszakos a vasárnapi munkavégzés, valamint, hogy december 24-én és december 31-én legkésőbb délben zárjanak be a boltok.
  • Csökkentsék a munkabérre rakódó, ésszerűtlenül magas terheket, hogy tisztességes bérért dolgozhassanak a kereskedelemben is a munkavállalók.

A demonstráció résztvevői "Mise után meccsre mennék!" "Emberek vagyunk, nem bábok!" "Nem kérünk a vasárnapi kényszermunkából!" feliratú táblákat tartottak.

Pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben és szombaton lépett hatályba a kereskedelemről szóló törvény módosítása, amely ismét lehetővé teszi, hogy a boltok nyitva tarthassanak vasárnap.

MSZP: a boltzárat bármikor visszahozhatja a Fidesz

Az MSZP átfogó javaslatcsomagot nyújt be hétfőn a parlamentben azon munkavállalók védelme érdekében, akik vasárnap dolgoznak - jelentette be Lukács Zoltán alelnök és párttársa, Nyakó István vasárnapi sajtótájékoztatóján. Lukács szerint a céljuk, hogy ezek az emberek legalább 100 százalékos bérpótlékot kapjanak a jelenlegi 50 százalékos helyett. Azt javasolják, hogy csak 50 százalékos bérpótlék után kelljen járulékot fizetniük a munkavállalók után. Ugyanakkor azt sem szeretnék, hogy emiatt hátrányokat szenvedjenek a dolgozók, ezért úgy alakítanák ki a szabályozást, hogy az ne érintse negatívan a munkavállalók járulékfizetéssel kapcsolatos ügyeit, így például a nyugdíjukat.

Továbbá javasolnák, hogy egy embert egy hónapban legfeljebb két vasárnapon lehessen munkára kötelezni, ennél többet csupán akkor dolgozhasson vasárnap, ha írásbeli megállapodást köt vele a munkáltató, mert így jogilag számon lehet kérni őt. A szabályozás nemcsak a kereskedelemben dolgozókra vonatkozna, hanem minden olyan munkavállalóra, aki vasárnap szolgálatban van, összesen sok százezer emberre.

Lukács arra is rámutatott, hogy a vasárnapra járó bérpótlékot nem lett volna szükséges 50 százalékra csökkentenie a kormánynak, miután a vasárnapi boltzárat más törvény szabályozta, mint a bérpótlékot. Szerinte ezzel a Fidesz bosszút állt, amiért a polgárok akarata nem egyezett az övével.

Nyakó István, aki népszavazást kezdeményezett a témában, arról beszélt, hogy a Fidesz csak jogilag lépett vissza a vasárnapi boltzártól, politikailag azonban nem: továbbra is kívánatosnak tartja azt. Mivel a frissen eltörölt rendelkezést bármikor vissza lehet hozni, az MSZP folytatja az aláírásgyűjtését a vasárnapi boltzár elleni népszavazáshoz. Emlékeztetett arra, ha érvényes és eredményes referendum dönt egy kérdésben, akkor abban a szabályozási körben három évig nem lehet új előírást hozni.