BUX
39335

Mit akarnak a pedagógusok?

Március végére 1 órás, országos sztrájkot tartanak a pedagógusok, ha az államfő és a miniszterelnök nem kér tőlük bocsánatot a sok megaláztatásért, valamint nem kezdődik valódi szakmai egyeztetés - hangzott el az oktatás szabadságáért meghirdetett demonstráción a Kossuth téren.

Index.hu, Inforádió, 2016. március 15. kedd, 20:07

Pukli István, a zuglói Teleki Blanka Gimnázium igazgatója arról beszélt: Magyarországon ma nem lehet sztrájkolni, mert a hatalom úgy változtatta meg a szabályokat, hogy aki tiltakozik, az polgári engedetlenséget követ el.

A szervezők ismertették a mozgalom 12 pontját. Ezek között szerepel, hogy a kormány halassza el az érettségi átalakítását, csökkentse a szakiskolai közismereti tárgyakat és a tanulói terheket, valamint teremtse meg a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatásának szabályait.

A követelések között szerepel, hogy a maximális tanóraszám 22 óra legyen, szűnjön meg az egyenlőtlenség és legyen szabad a tankönyvválasztás. A kormányzat biztosítsa az oktatás finanszírozását, valamint rendezze a nem pedagógus asszisztensek bérét, függessze fel a pedagógusminősítést és a szakmai ellenőrzést. Legyen nyílt a kommunikáció, valamint kezdődön meg az új alapokra helyezett közoktatási rendszer kidolgozása.

Március 30-án, holnaphoz két hétre egyórás munkabeszüntetés lesz az iskolákban, ha 23-áig Orbán Viktor kormányfő a kormány, Áder János államfő pedig az állam nevében nem kér bocsánatot az elmúlt hat év során megalázott emberektől. A teljesíthetetlen ultimátumot valójában bejelentésnek kell tekinteni: március 30-án egyórás munkabeszüntetés lesz, amihez bárki csatlakozhat, így könnyen lehet, hogy az akció túlnő az iskolákon, és országos tiltakozás alakul ki belőle - írta az Index.

Pukli István felszólalásában ugyanakkor azt is világossá tette, hogy ha nem érnek célt, egyre hosszabb munkabeszüntetések várhatók. Az új sztrájktörvény értelmében egy legális sztrájkhoz a tanároknak meg kéne állapodni a Klikkel a minimális szolgáltatásról, ami kivitelezhetetlennek tűnik. Ezért csak a polgári engedetlenség kategóriájába tartozó munkabeszüntetésre, vadsztrájkra van lehetőség.

Szavai szerint a demonstráción velük volt "lélekben" a társadalom 75 százaléka, a Fidesz-szavazók 67 százaléka, 950 intézmény, 70 támogató szervezet és 35 ezer magánember. A Tanítanék Mozgalom kezdeményezésére létrejött tüntetésen a szervezők közlése szerint egyébként 50-80 ezren vettek részt.

Pilz Olivér, a tiltakozásokat elindító miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára "nemzeti konzultáció keretében" ismertette 12 pontos követelésüket, köztük az oktatás európai szintű finanszírozását. Elvárásaik között sorolta a diákok terheinek csökkentését, mint mondta, ha a heti munkaidő negyven óra, nekik se kelljen több időt tanulással tölteniük. A pedagógusok kötelező óraszámát 22 órában kell meghatározni - rögzítette, hozzátéve: az ezen felüli kötött munkaidőt el kell törölni.

Törley Katalin, a tüntetés egyik szervezőjeként azt mondta, tanárként a diákok érdekei a legfontosabbak. Azt szeretnék, ha minőségi oktatásban részesülnének a gyermekek, és az óvodától kezdve segítenék képességeik kibontakozását, majd nyitott, befogadó, a társadalmi mobilitást támogató felsőoktatásban vehetnének részt. Mint mondta, ők szóltak, hogy a 2011-ben elfogadott törvény nem működik, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) nem működik, hogy a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt szenvednek. "Nem kaptunk választ, kokikat kaptunk és sallereket, hogy fogjuk be szánkat" - fogalmazott, hozzátéve: elcsendesedtek, de ez a csend nem a megalázkodásé, ez a nép csendje, ami erősebb a kiáltásnál.

L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója arról beszélt, hogy az oktatás feladata a társadalmi különbségek mérséklése, de ma az oktatási rendszer éppen eszköze a társadalmi egyenlőtlenségek növelésének.

Neubauer Sándor a szülők nevében arról beszélt, hogy nem pártszimpátia alapján bírálják az oktatási rendszert. Kijelentette: 2011 óta azt érzi, az időt vissza akarják fordítani, az iskolaigazgatókat béna kacsákká teszik, a gyerekeket "janicsárképzőkben cselekvőképtelen alattvalókká" akarják nevelni.

Sándor Mária ápolónő szerint szabadságharcot vívnak, ahogy 1848-49-ben, és egyre többen vannak, egyre nagyobb a szövetségük.

A Hősök teréről a Kossuth térre vonulók többsége megfogadta a szervezők kérését és kockás ingben, sálban, kendőben, valamint esernyővel jelent meg a demonstráción. A Parlament felé, esernyők alatt vonuló menet elején egy "Tanítanék! Gyermekeink jövője a tét" feliratú transzparenst vittek, amelyen egy kokárda és egy kockás ing is látható volt. Sokaknál táblák voltak, ezeken olyan feliratok voltak olvashatók, mint "Nem ártani", "Követeljük a Klik azonnali feloszlatását" és "Autonómiát! Óvodától egyetemig". A tömegben többször skandálták a "Nem hagyjuk!" és az "Orbán, takarodj!" jelszavakat.