Mit fizetünk a gázszámlán? Meglepő eredményt hozott a vizsgálat

Áfa és bányajáradék formájában a magyar államhoz kerül a lakossági gázár közel negyede, míg az orosz költségvetés is körülbelül 13 százalékban részesedik abból. A magas árakért okolt szolgáltatók mindössze kevesebb mint 5 százalékát tehetik zsebre az összegnek. Utánajártunk, milyen tételeket is fizetünk a gázszámlában.
Major András, 2013. április 11. csütörtök, 11:01

Egy köbméter földgázért körülbelül 130-131 forintot fizetnek a lakossági fogyasztók, ebben a számban már az alapdíj, illetve az áfa is bennfoglaltatik. A lakossági gázárnak mintegy 20-25 százalékát teszik ki a rendszerhasználati díjak (szállítás, tárolás, elosztás díja), míg a fennmaradó rész a gázmolekula árával kapcsolatos tétel. A rendszerhasználati díjak fix (alapdíj, kapacitás díj) és változó (forgalmi díjak, stb.) tételeket fedeznek. A végfelhasználói alapdíj fix elemként csak az elosztói alapdíjra nyújt fedezetet, megegyezik vele. A többi rendszerhasználati fix díjakra az egyetemes szolgáltatói ár mennyiségarányos része, a gázdíj nyújt fedezetet. Az egyetemes szolgáltatás árában elismert/megfizetett szállítási és tárolási költség elosztói területenként minimálisan eltérnek.

A számlán mindössze a gázdíj, alapdíj és forgalmi adó szerepel tételesen, ennél azonban jóval részletesebben is lebontható a számlaösszeg. A nagykereskedelmi ár például három fő komponensből áll össze, hazai termelésből, tárolói kivételből és importból is érkezik ugyanis földgáz az ellátórendszerbe.

Napi grafikonok
Mit fizetünk, kinek fizetünk?
Korábbi írásainkban annak jártunk utána, hogy miből tevődik össze a 95-ös benzin, a villamos energia, illetve a cigaretta fogyasztói ára.

Minimális kitermelési költség

A hazai felhasználás tavaly nagyjából 10 milliárd köbméter volt, amiből a hazai termelés és a tárolói kivétel hozzávetőleg 2-2 milliárd köbmétert fedezett, míg közvetlen importból elégítették ki az igények 60 százalékát (a teljes importnak több mint 90 százaléka lehet orosz gáz, a tárolói kivétel eredeti forrása is többnyire orosz behozatal). Az import több mint fele nyugati irányból érkezik Baumgartennél, de végső soron ugyanazon fizikai forrásból, tehát egy alacsonyabb cseh, német vagy osztrák határparitás-árra rakódik rá a nagykereskedői árrés.

A hazai kitermelés - lényegében a Mol - árai hatósági szabályozás alá esnek, közel 23 forint/köbméter az átadási ár a nagykereskedőnek, amely 21,70 forint/köbméter áron adja tovább ezt a forrást az egyetemes szolgáltatóknak, míg a tárolói kivét 81,6 forint/köbméter áron, a nem-hazai földgáz pedig 85 forint/köbméter áron volt elismerve, illetve rögzítve az első negyedévre idén. Mindezt figyelembe véve mintegy 71,6 forintos köbméterenkénti nagykereskedelmi ár adódik az egyetemes szolgáltatási szegmensben - fejtette ki Drucker György, az Energiainfo.hu vezető elemzője.

Az orosz import földgáz ára üzleti titok lévén csak becsülhető, körülbelül 380 dollár/ezer köbméteres szint lehet reális. Ami az árstruktúrát illeti, a 380 dollárból 40 dollár a termelői költség, amiből 25 dollár a kitermelés költsége, 15 dollár pedig a bányajáradék. További 80 dollárt tesz ki a szállítás oroszországi költsége, 40 dollár a tranzitdíj, mintegy 125 dollár az exportvám, és hozzávetőleg 95 dollár lehet a nyereség.

A bányajáradék, exportvám és nyereségre jutó osztalék fele révén az orosz költségvetésbe kerül a 131 forintból közvetlenül legalább 17 forint, a számlaösszeg 13 százaléka. A kitermelés közvetlen költsége mindössze a számla végösszegének alig több mint 2 százalékára rúg, ehhez jön még azonban az oroszországi, durván 3400 kilométeres szállítás költsége és a nyereség, így összességében valamivel több mint 22 forint a Gazpromhoz kerül a 131 forintos köbméterenkénti árból, ami annak körülbelül 17 százaléka.

Állam vs. szolgáltatók

Ezeknél is nagyobb tétel jut a magyar államkasszába, amely a 2012. januárjában 25-ről 27 százalékra emelt forgalmi adó mellett a hazai kitermelés bányajáradékából is részesül. Ez utóbbi nagyságát nehéz meghatározni, 2011-es éves jelentése szerint a Mol 85,6 ezer hordó kőolaj-egyenérték/napos magyarországi gáztermelési aktivitással rendelkezett, és összességében 102 milliárd forintot fizetett bányajáradékként, aminek a zöme a földgázbányászathoz kapcsolódott.

Összességében a 131-ből legalább 30 forint kerül tehát az államhoz, ami közel negyede a végösszegnek. Az állam közvetett szerepe a hazai termelő Molban vitt mintegy 25 százalékos részesedés mellett az E.On gázüzletágának MVM Magyar Villamos Művek Zrt. általi megvásárlása révén tovább nőtt.

A magas végfelhasználói árak miatt felelőssé tett egyetemes szolgáltatók árrése mindössze 4,5 százaléka a fizetendő összegnek. Magyarán, az állam minden egyes köbméter lakosságnak értékesített földgázból legkevesebb hatszor akkora bevételhez jut, mint a luxusprofit termelésével megvádolt egyetemes szolgáltatók.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rigolya, 2013.04.11 20:49

@matuska63: Milyen jó is volt, amikor a Matáv határozta el, hogy ki kaphat vezetékes telefont!? Amikor a fogyasztó hitelezett 2 évre 1 havi fizetést (vagy többet?) a Matáv-nak, hogy az kegyeskedjen már 1 nyamvadt ikervonalat bekötni a lakásba.

S milyen elvtelen kapitalizmus és verseny tört ki, amikor jöttek a külföldi befektetők és mobiltársaságok, s ma akár eldobható telefont vehetek, s telefonálhatok akár sokkal olcsóbban is... Bárhonnan. Bármikor!

Pfújjj az extraprofitos fenéjüket! Jut eszembe: meg is különadóztatták ezt a szektort is!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matuska63, 2013.04.11 20:36

Csak egy gondolat bánt engemet, ha már gáz szolgáltatás területén van valamennyi választási lehetőségem a szolgáltatók területén miért nem lehet a gáz-villany hálózati szolgáltatást is valamilyen formában versenyeztetni, hogy ez által talán olcsóbbodjon.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

kope, 2013.04.11 19:52

@andras_h: Amikor itt építették a gázvezetéket, fizetni kellett érte. A villanynál is kellett hálózatfejlesztési díjat fizetni, csak azért, hogy be legyen vezetve a házba. Ha BKV-t nem használsz, akkor is fizetsz, mert bármikor felszállhatsz rá? A hentes is rendelkezésedre áll, bármikor vásárolhatsz. Akkor miért nem fizetsz?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

andras_h, 2013.04.11 19:41

@kope: Ha nem kell, le kell mondani. Ha az az igényed, hogy folyamatos rendelkezésreállással ott legyen, és akármikor tudj vételezni egy kapcsoló elfordításával, az bizony pénzbe kerül.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

kope, 2013.04.11 15:24

@francois: Így igaz! És az volt a jó, mert amit használtunk azért fizettünk. Azokon a számlákon még tudtuk, mennyit fogyasztottunk, mennyit fizetünk érte. Akkor még 1 m3=x Ft, 100 m3=100x Ft. A 0 az 0 Ft. Nekem nem a számla tételeivel van a gondom, hanem a VÉGÖSSZEGgel, hogy nem annyit fizetek, amennyit elhasználok. Azokon a számlákon (egész évben) az egységárak egyformák voltak. Most pedig két számlán sem ugyanannyi.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html