Mit lép majd a jegybank?

Londoni pénzügyi elemzők várakozása szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a következő időszakban még további nem konvencionális enyhítési eszközöket alkalmazhat a rendkívül laza monetáris politika fenntartása végett - írja az MTI.
Szász Péter, 2017. október 24. kedd, 21:17

Egyes citybeli elemzői vélemények szerint azonban az inflációs nyomás előbb-utóbb szigorítást tesz majd szükségessé.

A mélységi rekordokra süllyesztett kamatok elérése után a magyar jegybank célja a következő hónapokban a lehető legtöbb gazdasági szereplő refinanszírozása e rekord alacsony kamatszinteken - mondta Pasquale Diana, a Morgan Stanley főközgazdásza. E stratégia egyik fő eleme a hosszú távú hozamok csökkentése, és ennek eléréséhez az MNB új nem konvencionális eszközöket fog használni.

Pasquale Diana szerint az érv e cél mellett az, hogy az időtengely mentén egyenesebbé váló hozamgörbe - vagyis az alacsonyabb hosszú távú hozamszint - kedvez a rögzített kamatozású hitelek kibocsátásának. Ez az érv a rögzített kamatozású termékek keresleti oldalán hat, e konstrukciók kínálati oldalán az MNB azon törekvése áll, hogy a bankok 3, 5 vagy akár 10 évi futamidőre is hozzáférhetővé tegyenek rögzített rátájú hiteltermékeket. A hozamgörbe egyenesebbé tételére több módszer is az MNB rendelkezésére állhat.

A jegybank devizaswap-konstrukciókkal likviditáskezelésbe kezdhet, közvetlen eszközvásárlással mennyiségi enyhítési programot indíthat, újrakezdheti a jegybanki kamatcsere-tranzakciókat (IRS), annak érdekében, hogy bankokat hosszú lejáratú kötvények vásárlására késztesse. Emellett az MNB akár hozamgörbe-kezelésbe is kezdhet, kifejezett hosszú távú hozamcél-politikát meghirdetve, abban a reményben, hogy ha a piac ezt hitelesnek fogadja el, akkor a piaci szereplők az új hozamcél felé gravitálnak, és az MNB-nek nem kell túl sokat vásárolnia - sorolta a lehetőségeket a szakértő.

Diana szerint az MNB kezdeményezhet egy olyan hitelprogramot is, amely olcsó hosszú futamú finanszírozáshoz juttatná a bankrendszert kedvező feltételekkel, abban az esetben, ha a bankok vállalják rögzített kamatozású ingatlanhitel-portfolióik növelését. Mindehhez az MNB-nek jelentős mozgásteret biztosít a 2-4 százalékon megállapított sávos inflációs cél és a jelenleg meglehetősen kedvező inflációs pálya. Ebben a környezetben a monetáris szakpolitikai vita a cég szakértője szerint a következő néhány hónapban arról szól majd, hogy a magyar jegybank milyen módszerrel próbálja lejjebb nyomni a hosszú távú hozamokat, és miként éri el, hogy minél több új hitelfolyósítást lehessen az alacsony rátákon rögzíteni.

Ebben az értelemben a gazdasági növekedés és az infláció valószínűleg az MNB monetáris politikájának hátterébe szorul.

Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor az inflációs nyomást jó eséllyel nem lehet majd sokáig figyelmen kívül hagyni az MNB monetáris politikájában. Liam Carson, a Capital Economics főközgazdásza közölte: a ház egyre nagyobb kockázatát látja annak, hogy az MNB monetáris politikája "túl sokáig marad túl enyhe".

Carson szerint az enyhe monetáris alapállást nehéz összeegyeztetni a makrogazdasági környezettel, különös tekintettel arra, hogy a kapacitások szűkössége már kezdi éreztetni hatásait, elsősorban a 13 százalékot meghaladó éves bérnövekedési ütem formájában. Mindemellett a tizenkét havi maginfláció is három és fél évi csúcson jár, mindössze egytizednyire az MNB 3 százalékos központi céljától.

A ház jelenlegi előrejelzése alapján a magyarországi infláció jövőre átlépi a jegybanki célszintet - tette hozzá.

Carson szerint a cég jelenlegi alapeseti várakozása az, hogy a gyorsuló infláció jövőre a jelenlegi monetáris irány visszafordítására készteti az MNB-t, de növekszik annak az esélye, hogy a pénzügypolitika túl enyhe marad, és ez "még rondább inflációs sokkot" okoz, ami később agresszívabb kamatemeléseket tesz szükségessé.

HOZZÁSZÓLÁSOK