Nem okozott nagyobb meglepetést a magyarországgal kapcsolatos szerdai európai parlamenti (EP) vita hangneme a Napi Gazdaság Online által megkérdezett poliitkai elemzők szerint, arra ugyanakkor számítani lehetett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem él egészpályás letámadással az EU/IMF tárgyalások megkezdése előtt.

A korábbiakhoz képest visszafogott hangnem - mind a miniszterelnök, mind az EP-képviselők részéről - azt igazolja, hogy a kormánynak nagy szüksége van az IMF-hitelmegállapodásra - véli Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője. Gyömöre szerint Orbán beszéde alapján a teljes megadás mellett tette le a voksát, ami jelentős kommunikációs váltást jelez a korábbiakhoz képest, jelezvén, hogy a kormány hosszabb vagy rövidebb távon megegyezésre törekszik az EU/IMF párossal.

Fő elem a békülékenység

A miniszterelnök békülékeny hangnemét emelte ki Juhász Attila a Political Capital Institute vezető elemzője is, aki szerint azonban a tegnapi vitának nem is a magyar kormányfő lényegi mondandója csapódik majd le a magyar nyilvánosságban, sokkal inkább az, hogy Orbán elvárásai tökéletesen igazolódtak a kritikát megfogalmazó EP-képviselők felkészületlensége szempontjából. Utóbbi tényező belpolitikai értelemben mindenképpen a miniszterelnöknek kedvez. Az EP-vita egyébként sem része sem az uniós túlzottdeficit-, illetve kötelezettségszegési eljárásnak, sem az EU/IMF hitelkérelemnek.

Az EP-ben - ahogy várható volt - az általánosság szintjén zajlott a vita (olykor a kellő tájékozottságot nélkülözve), a szokásos pártpolitikai adok-kapok formájában, míg a konkrétumok a Bizottság által indított eljárás keretében kerülnek tárgyalásra érvek és ellenérvek ütköztetésével - mondta lapunknak Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője. A felszólalás ugyanakkor jó alkalom volt arra, hogy a miniszterelnök nagy nyilvánosság előtt reagáljon az EU-ból érkező kritikákra, megjelenítse a kormány álláspontját, szándékát. Szomszéd szerint a konszenzuskeresés demonstrálása volt a fontos, a beszéd tartalma kevésbé volt érdekes.

Kettős célt szolgált a felszólalás

Orbán felszólása kettős célt szolgált, egyrészt védte a mundér becsületét és magyarázta a "reformokat", másrészt pedig - szintén ráépülve a korábbi napok "megenyhült" kommunikációjára igyekezett szimpátiát kelteni az euroszkeptikus, már-már EU-ellenes belföldi és külföldi csoportokban - hangsúlyozta Antal Attila politikai szakértő. Antal szerint a látszólag szándékoltan enyhe beszéd azonban hemzsegett a csúsztatásoktól, ilyen hibákat csak az követ el, aki nem biztos az igazában. Orbán egyrészt helytelenül április 25-re datálta az alaptörvény elfogadását (április 18-a helyett), az pedig egész egyszerűen nem igaz, hogy egyetlen kifogás sem érte az EU részéről az új alkotmányt (a kritizált átementi rendelkezések ugyanis az alaptörvény részét képezik, vagyi a Nemzeti Bankkal, az adatvédelmi biztos intézményével és a bírák kényszernyugdíjazásával kapcsolatos aggályok a magyar Alaptörvény ellen irányulnak - hangsúlyozta az elemző.

Muníciót adhatnak a pontatlan kritikák

Összességében tehát pusztán az EP-vita alapján nem vált látványossá, hogy a magyar kormány korábbi álláspontjához képest több kérdésben visszakozott - azaz megteszi a Brüsszel által kért változtatásokat -, a vita hangneme és a kritizálók - sok esetben valóban nonszensz - állításai azonban alkalmat adnak arra, hogy ezt a hazai közvélemény előtt elfedje - fogalmazott Juhász. Gyömöre szerint a saját híveknek szóló üzenet a vita olyan mederbe terelése, hogy a kritikák forrásaként a "bizonyos köröknek nem tetsző intézkedések" jelenjenek meg. Az elemző úgy látja, amellett, hogy a kabinet igyekszik megfelelni a nemzetközi elvárásoknak várhatóan a jövőben is megmaradnak az erősebb belpolitikai üzenetek. A kormányfő beszéde nem jelent stratégiai változást Juhász szerint sem, a kabinet belföldön várhatóan továbbra is a nemzeti érdekekre hivatkozva kommunikál majd, amiben az EP-vita csak tovább erősíti.

Szomszéd szerint a magyar kormányfő deklarálta, hogy a kifogások gyorsan orvosolhatók, míg értelemszerűen igyekezett a kormány eredményeivel foglalkozni, kevésbé a kritikákat kidomborítani. Az aktív törvényhozást hangsúlyozva próbálta a probléma súlyát csökkenteni: a gyors tempó miatt természetes szerinte, hogy vannak vitás kérdések. Az elemző szerint az együttműködés hangsúlyozása javíthatta Orbán pozícióját uniós szinten, ami az eljárásban előnyére válhat az országnak.